Tendzin Gyaco Tibet északkeleti részén, Takcerben született Lhamo Dhondrub néven, földműves családban. Két és fél éves volt, amikor felismerték benne Buddha földi alakját – a reinkarnációban hívő tibeti buddhisták ugyanis feltételezik, hogy minden dalai láma egy gyermekben testesül meg újra, akinek kilétét a születésekor bekövetkező csodás jelenségek alapján lehet megállapítani.

A dalai tibeti nyelven óceánt, egyben bölcsességet, a láma tanítót jelent.

Ötévesen, 1940. február 22-én lett a tibeti buddhisták vezetője, a “Hó királyságának” uralkodója, a tizenhárom emeletes, ezerszobás lhászai Potala palota lakója. Tanulmányai végeztével, 1950 novemberében vette át a hatalmat, éppen akkor, amikor Kína “felszabadította” Tibetet, s neki alá kellett írnia a szerződést Tibet “visszatéréséről” a “Nagy Hazába”. A kínaiak több jelképes politikai tisztségbe nevezték ki a fiatal dalai lámát, ugyanakkor hozzákezdtek a hagyományos tibeti társadalom és vallás felszámolásához.

Emiatt 1959 márciusában Tibetben felkelés robbant ki, amelyet a kínaiak kegyetlenül levertek, a dalai láma csak nagy szerencsével tudott Indiába menekülni.

A külvilágtól elzárt Tibetben ezután megtiltották a vallásgyakorlást, a templomok és kolostorok nagy részét elpusztították, a felbecsülhetetlen értékű könyvtárakat felégették.

A lhászai Potala palota 1950-ben

A dalai lámának az indiai kormány azzal a feltétellel adta meg a menedékjogot, hogy nem folytat politikai tevékenységet. Mégis kormányt alakított, majd 1963-ban deklarálta Tibet függetlenségét. Kína ma is a szeparatizmus vádjával illeti, jóllehet ő azt hangoztatja: csak szélesebb autonómiát követel, nem Tibet elszakadását. A dalai láma a 2008 tavaszán kitört, kegyetlenül levert tibeti zavargások idején az erőszakos cselekmények beszüntetésére szólított fel, békés filozófiájának alapja ugyanis a türelem, a megértés.

Az erőszakról azt tartja, hogy ellentmond az emberi természetnek, és nem old meg semmit.

A tibeti önégetéseket (2009 óta száznál többen gyújtották fel magukat tiltakozásul a dalai láma száműzetése és a kínai fennhatóság ellen) a kulturális népirtás elleni lázadás megnyilvánulásának nevezte.

A dalai láma, aki már régóta szorgalmazta, hogy a tibeti népnek szabadon választott politikai vezetője legyen, 2011 márciusában bejelentette, hogy visszavonul a politikától, de hangsúlyozta, hogy továbbra is az emigráns tibeti buddhista közösség szellemi vezetője marad. Lemondásával 368 éves hagyomány szakadt meg, amely szerint a dalai láma egy személyben Tibet szellemi és világi-politikai vezetője. A száműzetésben működő tibeti parlament az emigráns kormány vezetésével a 43 éves, a Harvard Egyetem jogi karán végzett Lobsang Sangayt bízta meg, ő a tibeti közösség első világi vezetője, aki már Észak-Indiában, egy tibeti menekültcsaládban született és soha nem járt Tibetben.

A dalai láma számos kitüntetés birtokosa. A legrangosabb a Nobel-békedíj, amelyet 1989-ben ítéltek neki a Tibet felszabadítása érdekében minden erőszak elutasításával folytatott tevékenységéért, a díjat a “világ valamennyi elnyomottja” nevében fogadta el. 2007-ben megkapta az amerikai törvényhozás polgári személyeknek adható legmagasabb elismerését, a Kongresszusi Aranyérmet. Több európai város, köztük 2010 óta Budapest díszpolgára, számos egyetem díszdoktora. 2009-ben az amerikai kongresszus Tom Lantos-díjjal tüntette ki, 2012-ben pedig a Templeton-díjat, a világ egyik legrangosabb vallási elismerését vehette át. 2015-ben az amerikai alkotmánynak szentelt philadelphiai múzeum Szabadság-érmét kapta meg az emberi jogok és együttérzés pártolása érdekében végzett erőfeszítéseiért.

Egy néhány évvel ezelőtti nyilatkozatában azt mondta, hogy a tibeti népre bízza annak eldöntését, szükség van-e még dalai lámákra, ő arra is készen áll, ha el akarnák törölni az intézményt.

Több interjúban is sejtetni engedte, hogy utódját választani kellene, mint a pápát, és hogy akár nő is léphetne helyébe. Az indiai száműzetésben élő tibeti közösség magas rangú vallási és politikai vezetői 2019 novemberében úgy határoztak, hogy továbbra is a 800 éves módszerrel kell kiválasztani a dalai láma reinkarnációját, arról pedig, hogy újjászületve miként jelenik majd meg, egyedül a XIV. dalai láma dönthet. Kína ugyanakkor ragaszkodik ahhoz, hogy ő válassza ki a dalai láma utódát.

A mosolygós arcú, víg kedélyű, rendszerint a szerzetesek öltözékét viselő dalai láma hajnali három órakor kel, naponta legalább négy órát meditál, s már közösségi portálokon is jelen van. Az első számú buddhista vezetőként járja a világot (több alkalommal ellátogatott Magyarországra is, először 1982-ben, legutóbb 2010-ben), hirdeti az ökumenikus egyetértést, a jóindulatot a környezet, Tibet és mindenekelőtt a világbéke érdekében. Személyes varázsának hatására világszerte rengetegen tértek át a buddhizmusra. Alakja több filmben is megjelenik, életét dolgozza fel Martin Scorsese Kundun című, 1997-ben készült látványos filmeposza, Werner Herzog Kálacsakra című dokumentumfilmjében a tibeti rituális Mandala szertartásról beszél.

Öt éve, néhány nappal születésnapja előtt, ellátogatott a legnagyobb angol zenei és művészeti fesztiválra Glastonburybe,  s miután a nagyszínpadon beszédet mondott, a közönség elénekelte neki a Happy Birthday-t. Nyolcvanötödik születésnapján Inner World címmel zenei album jelenik meg, amelyen rövid tanításai hallhatók és mantrákat recitál, a lemezen közreműködik Anoushka Shankar szitárművész, a legendás Ravi Shankar lánya.

Forrás: fidelio.hu

***                    ***                    ***                    ***

Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!

eletigenlok.hu

Hasonló cikkek