Régebben a tűzhely, a konyha volt a család középpontja, ahol a feleség, anya ízletes és tápláló ételeket készített. Itt találkoztak a családtagok, megbeszélték az aznap történteket, itt tervezgettek, ez volt a szeretet és a melegség helye. Itt figyelhette meg az anya a család tagjait, hogy a következő nap a változó körülmények szerint főzzön nekik.
Ha egy férfinak rendszeresen a felesége főz, akkor ezzel hatással van a fizikai és mentális állapotára is. A férfi spermájának a nő petéjének a minősége, a szaporítószerveik egészsége is az elfogyasztott ételektől függ. Amikor a nő megfogan, akkor már a magzat táplálása is az ő dolga, az általa főzött ételek, az érzései, a gondolatai és az álmai a magzatra is hatnak. Amikor megszületik a baba, az anyatej minőségére is közvetlenül hatást gyakorol az anya által fogyasztott étel. A szoptatásból az anya csecsemő ételek készítésére vált át, majd hosszú évekig főz a gyerekére is. Azok a gyerekek, akiket így tápláltak, szeretettel neveltek, erősen kötődnek az anyjukhoz, apjukhoz és más családtagjaikhoz.
Mára nagyon kevés család maradt ilyen. Nem csak az változott meg, amit eszünk, hanem az étkezés körülményei is. Korábban a család az étkezéseknél körbe ülte az asztalt, otthonról vittek ételt a munkába, iskolába. Ma gyorsételeket veszünk az utcán vagy éttermekben, futva kapjuk be őket a rövid ebédszünetben, pizzát szállíttatunk házhoz, a gyerekek legnagyobb része iskolai menzán étkezik. A közös családi ebédeknek néhány hétvégén és az ünnepnapokon maradt helyük. A családok hanyatlása mára odáig jutott, hogy sokan élnek a városokban egyedül egy lakásban. Egyre több pár kénytelen mesterséges megtermékenyítésben orvosi segítséget igénybe venni a fogantatás érdekében, mert olyan állapotban vannak a reproduktív szerveik. Ugrásszerűen megnőtt a válások száma. Az egyszülős családok túlnyomó részében az anya, kisebb arányban az apa él együtt a gyermekével és dolgozik, a gyerekeket napközben a családtagok helyett alkalmi gyerekvigyázók, bölcsődék, óvodák, iskolák, az utca, a tv, internet nevelik. Nem csoda, hogy közelebb érzik magukhoz az iskolatársakat, barátokat, mint a szülőket, és túl korán megérve, felnőve hamar elköltöznek otthonról, vagy éppen nem válnak egészséges, önállóan életképes felnőtté.
Régen még értették a kifejezést, hogy a családtagok egy vérből valók, erre utalnak a vérvonal, vérrokon kifejezések is a nyelvünkben. Ez tesz egyedivé a társadalomban egy családot. A vérük, a sejtjeik minőségét pedig az határozza meg, amit rendszeresen esznek és isznak. Ha megszűnnek a családban a közös ételek és étkezések, akkor megszakad a tagjai között a kapcsolat, a kommunikáció, a megértés, akkor is elszakadnak egymástól, ha közös helyen élnek, közös álom és egyetértés nélkül kezdenek el gondolkodni és cselekedni, vitáznak, veszekednek.
A családi harmónia helyreállításának első lépése a közös étkezések visszaállítása, az sem mindegy, hogy mit eszik a család. Ha természetes, kiegyensúlyozott ételekből áll a családi étrend, ezeket békésen, szeretettel készítik és fogyasztják el, akkor megváltozik a családtagok közötti kapcsolat. Feloldóik a fizikai és a mentális merevség, a családtagok kedvesen és gyengéden fejezik ki magukat, a magatartásuk egyre szeretőbbé és együttérzőbbé válik. Az egyéni érzékenységük addig nő, hogy egymást kevés szóval, vagy szavak nélkül is megértik.
A hagyományos kultúrákban világszerte a szeretet és a harmónia a családi kapcsolatok célja. Az ételek fontos hatással vannak a fizikai állapotra, érzelmekre, viselkedésre, így a szociális kapcsolatokra is. A „wa” jelet, ami békét és harmóniát jelent a japán írásban a „gabona” és a „száj” jelek együtt alkotják. Ez is arra utal, hogy az egész gabonák fogyasztásával válunk békéssé és lesznek a kapcsolataink harmonikusak.
Ahogy a családokban, úgy az országban, világban, a békesség eléréséhez vissza kell térnünk az egész gabonák fogyasztásához fő táplálékként. Erős és egészséges családokra van szükség ahhoz, hogy az emberiség fejlődése a reményeink szerint alakuljon. Nem vehetjük többé semmibe az ételek minőségének fontosságát, ha a család és a társadalom egészsége és jóléte a tét. Az otthon, szeretettel és hozzáértéssel készített, egészséges, kiegyensúlyozott ételek meghatározzák a családtagok fizikai, érzelmi és mentális egészségét, ezért a mai átalakuló világban sem mondhatunk le róluk.
Szülőként felelősek vagyunk a gyerekeink egészségéért, jólétéért, amíg ők maguk képessé válnak arra, hogy fokozatosan átvegyék ezt a felelősséget saját magukért. A gyermekkorban alapozzuk meg a jövőbeli felnőtt életet.
Bízunk benne, hogy eljön az idő, amikor mindenki örömmel emlékszik vissza a gyerekkorára, mert a családjukban, a baráti körükben és az iskolákban egészséges ételekkel és gazdagító élményekkel táplálták őket fizikai, érzelmi, mentális és társadalmi fejlődésükhöz. Sokkal fontosabb abban segíteni egy gyermeket, hogy egészséges felnőtt és kiteljesedett személyiség váljon belőle, mint átadni neki információk sokaságát, hogy emlékezzen rájuk.
A televízióval, számítógéppel, mobiltelefonnal és a gyorsételekkel telezsúfolt stresszes, rohanó, modern világban a gyerekek egyre több környezeti, közösségi, családi, étrendi és elektronikai kihívásnak vannak kitéve, gyorsabban felnőnek, mint régebben, rengeteg gyerek nevelkedik egyszülős, városi családban.
Sokféle egyoldalú, szélsőséges diéta elképzeléssel találkozunk, növényi étrenden is sokan sokféleképpen élnek, iskolázott tudás nélkül. Szülő legyen a talpán, aki ezek között eligazodik és megtalálja azt, amit az egész család egészségét támogatja, amit anyagi lehetőségük és idejük is lehetővé tesz. Iskolázott tudással könnyen, elérhető áron tudnak hiányállapotok megjelenése nélkül, az étkezés örömét megtartva étkezni a családok. Ebben tudunk segíteni: tudást közvetíteni a családoknak élő, online, díjmentes főzőiskolával.
Mindannyian egészséges gyerekeket szeretnénk nevelni. Kövessük ebben is az intuíciónkat és a józan eszünket, szerezzünk ismereteket. Figyeljük meg a gyerekek fejlődését, a fizikai, mentális és érzelmi állapotukat, változásukat, vegyük észre, ha fáradtak, étvágytalanok, bágyadtak, vagy hirtelen szomorúvá, idegessé, ijedtté, agresszívvá válnak. Ismerjük meg a gyerekbetegségek tüneteit és gondozási módját, az elsősegély nyújtási teendőket, figyeljünk fel a gyerekek tüneteire, ápoljuk otthon a beteg gyerekeket. Az ételek alapanyagai bioboltokban, piacokon kaphatók, a módszert ismertető kiadványok, tanfolyamok hozzáférhetők.
Szülőként az otthon készített ételeket becsomagoltuk, amit gyerekeink elvittek az iskolába. Az iskolatársak gyakran furcsán néztek a természetes ételeket fogyasztó társaik ételeire. Most nincs ez a megkülönböztetett érzés, hiszen gyakori a táplálékallergiás, vagy más krónikus betegségben szenvedő gyermek, akik otthonról hozzák az ételeiket.
Mutassunk a becsomagolt ételeinkre furcsán tekintőknek következetes példát, tanítsuk meg nekik, hogy az elfogyasztott ételek milyen összefüggésben vannak a fizikai, érzelmi és mentális állapotukkal. Bátorítsuk őket, hogy ha jó íze is van egyik-másik egészségtelen ételnek, figyeljék meg önmagukat a nekik szokatlan tejtermékek, trópusi gyümölcsök, cukorfélék, gyorsételek, húsfélék alkalmi fogyasztása után. Láz, fejfájás, megdagadt, lepedékes nyelv, köhögés, eldugult, folyó orr és kiütések lehetnek a tisztulási tünetek. Ezeket az alkalmi tüneteket a rendszeres, otthoni, egyensúlyt teremtő étrenddel gyorsan helyre tudjuk hozni. Sok megoldhatatlannak mondott egészségügyi probléma oldódott már meg az életmód és étrend megfelelő átalakításával.
A család az emberiség ősi intézménye, a családi közösség adja azt a szálat, amiből az emberi kultúra létrejött – az emberi élet fogantatásának, születésének, gondozásának, táplálásának, szeretetének, fizikai, mentális és spirituális növekedésének a helye. A család intézménye túlélt már nagyon sok természeti katasztrófát, civilizációk jöttek, mentek, de a családok megmaradtak. Gyakran nem vesszük elég komolyan, hogy az erős és egészséges családok a virágzó társadalom sarokkövei, ha erősek, akkor azzá válnak az egyének és a társadalom is.
Semmilyen korábbi kihívás – legyen az természeti vagy ember által okozott – nem volt akkora hatással a családokra, mint az, amivel mostanában néznek szembe. Hanyatlásukat a 21. században azoknak a gazdasági és szociális változásoknak tudják be, amelyek az előző században, az ipari forradalommal, az emberek millióinak a gyorsan iparosodó városokba költözésével elkezdődtek. Néhány évtized alatt megfordult a mezőgazdasági falusi és az ipari városi népesség aránya, mára az iparosodott világ népességének több mint 80%-a városlakó. Ez a folyamat az egy településen, gazdaságban, házban élő többgenerációs falusi nagycsaládok széteséséhez vezetett, maradt a szülőkből, mára gyakran már csak egy szülőből és a gyerekekből álló családmodell, elszakadva a rokonságtól.
A civilizációk kezdete óta a gabonák babfélék, magok, halak, zöldségfélék, gyümölcsök és más helyi mezőgazdasági termények táplálták az emberiséget. „Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma.” – így kérik az emberek egy régi imában hozzá az égiek segítségét ma is. Állati fehérje, telített zsírok, finomított szénhidrátok és cukrok vették át az ősi gabonák, babfélék, zöldségek, gyümölcsök összetett szénhidrátjainak, fehérjéinek és természetes édesítőinek a helyét. A tartósító és színező anyagokkal készült, feldolgozott élelmiszereket fogyasztják, egyre több húst, hústerméket, sajtot, más tejterméket, konzervet, mélyhűtött ételt és üdítőitalt vásárolnak. Az ősi, vegyszermentes, természetes növénytermesztés és állattartás módszerei átalakultak mesterséges, ipari formákra, ahonnan a termesztési és kereskedelmi szempontok szerint genetikailag módosított, vegyszerekkel kezelt növények és ipari körülmények között tartott, táplált, gyógyszerezett állatok húsa kerül az asztalunkra, ezek közül is a reklámok által folyamatosan befolyásolva választunk. A helyben, természetes módon termesztett, egész alapanyagokból, a szezonjában fogyasztott vagy természetes módon tartósított, otthon elkészített ételek tömegesen lecserélődtek a feldolgozott, mesterséges módon, vegyszerekkel előállított, finomított, más éghajlati övből származó, ipari módon, vendéglátóhelyeken elkészített, reklámozott, kész és gyors ételekre.
Mindenkit arra bátorítok, hogy főzzön a családjára, mert ezzel nem csak egészséges otthont, de békés világot is épít.
Sebestyén Szilvia
makrobiotikus
táplálkozási szakértő,
Makrobiotika Intézet
alapítója és vezetője
sebestyenszilvia.hu
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
