Valamikor kézen vezettél;
szökni akartam, nem engedtél,
csend volt szívemben és a csendben
szavad szólt csak, mindennél szebben.
(Keresztury Dezső: Esti imádság)

„Az Isten a kevélyeknek ellene áll, az alázatosoknak pedig kegyelmet ad!” (Jak. 4:6)

Van hangja a csendnek? Valójában nincs, tulajdonképpen a csend hangja, az Isten hangja, feltéve, ha a legnagyobb alázattal lehalkítunk mindent magunk körül és főleg magunkban. Mint ahogy a vákuumban, az abszolút ürességben leledzik a legnagyobb energia, úgy a teljes hangtalanságban hallható ki legteljesebben a legvalóságosabb hang, az Úr Isten hangja.

A csend a jó döntés katalizátora és feltétele. Az ember igazi csendje a hitben, az Isten iránti föltétlen bizalomban, az önmagunkat teljesen átadó alázatban gyökerezik. Az alázat eme csendjének az alapja, hogy ne saját okosságunkra és ne saját ötleteinkre hallgassunk. Nem véletlenül mondja, sokszor a Szentírás maradjatok veszteg, az Úr hadakozik értetek. A Biblia szerint ugyanis vannak helyzetek, melyekben Isten semmi mást nem vár az embertől, csupán azt, hogy legyen csendben, vagyis türelemmel várja ki, amíg Isten kigondolt tervét végre nem hajtja.

Ha a magunk ideáira hagyatkozunk, és azokat használjuk szellemi tusakodásunkban fegyvernek, még ha segítenek is jó ítéletet hozni, az a kevélység, a gőg, a felfuvalkodottság előszobája lehet.

Másrészt „Belülről, az emberek szívéből jönnek elő ártalmas okoskodások: paráznaságok, tolvajlások, gyilkosságok, házasságtörések, mohó kívánságok, gonosztettek, csalárdság, gátlástalan viselkedés, irigy szem. . ., esztelenség” (Márk 7:21-22). Bizony, ahogy a tűzre oda kell figyelni, úgy a gondolatainkra, belső hangjainkra is.

Végezetül néhány gondolat Dr. Joó Sándor református lelki pásztortól, a fent idézett jakabi passzushoz. „Kérve kér Jakab szavain át az Úr, hogy ne tűrjünk meg magunkban semmi cinizmust, semmi kárörvendő „úgy kell neki” lelkületet, semmi olyan „gerjedelmet”, amiből a háborúk és harcok táplálkoznak, tehát amelyek az óhajtott békés kibontakozást megakadályozzák. Most tanuljuk meg Urunktól, amire kért: hogy Ő szelíd és alázatos szívű! „Isten a kevélyeknek ellene áll” (Jak 4,6b) – vagyis: az eseményeket kevélyen, gőgösen, önigazultan szemlélő, elevenek és holtak fölött szuverénül ítélgető embereknek ellene áll, „az alázatosoknak pedig kegyelmet ád.” (Jak 4,6c)

És nekünk erre a kegyelemre van szükségünk! Alázzuk meg hát magunkat Isten hatalmas keze alatt, most még inkább, mint valaha.

„Nem csoda, ha kevés élményünk van az imádság hatalmáról, hiszen “Isten a kevélyeknek ellene áll”! (Jak 4,6b)

Hiába kérjük, nem kapjuk meg, mert nem jól kérjük! Azért, hogy a gerjedelmeinkre költsük azt! Kegyelmet az alázatosoknak ad, azoknak, akik nem akarják érvényesíteni az ő kis énjüket Istennel szemben, hanem mernek egészen az Övéi lenni!”

Ezért mondja paráznának azt a hívőt, akinek a lelke nem az Ő szerelmével van tele, hanem világi gondokkal, vágyakkal, gerjedelmekkel, közben pedig megveti, lenézi, utálja, sátáninak mondja a külvilágot. Azt mondja Jakab: nézd, te is azt hordozod, azt melengeted magadban, amit másokban megvetsz! Ugyanazok a gerjedelmek dúlnak benned, amit az ún. hitetlen világban sátáninak tartasz! Nem veszed észre, hogy minden kevélység között a kevély hit, a gőgös kegyesség a legutálatosabb? A kevélyeknek az Isten ellenük áll, és csak az alázatosaknak ad kegyelmet!

Dr. Joó Sándor neves igehirdető volt. Cikkei, fordításai, igehirdetései egyházi lapokban jelentek meg. Körülbelül ezer összegyűjtött prédikációja maradt fenn. A Budapest-Pasarét című gyülekezeti híradó, s a Pasaréti Prédikációk sorozat szerkesztője volt. Gyökössy Endre és Farkas József lelkipásztorokkal együtt fontos szerepet töltött be az 1956-os Megújulási Mozgalomban. Működését a „hivatalos egyház” nem méltányolta, jelentősebb közegyházi tisztséget nem kapott, azonban a gyülekezet és a pasaréti vasárnapi istentiszteletre máshonnan járók annál inkább szerették prédikációit. Halála után a szintén kecskeméti születésű Cseri Kálmán került a pasaréti gyülekezet élére, aki 39 év szolgálatot követően, 2010 nyarán vonult nyugdíjba. Joó Sándor élettörténetét Draskóczy István írta meg „Nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség” címmel.

Batári Gábor

A cikk az Életigenlők magazin 2019. téli-ünnepi számában jelent meg.

eletigenlok.hu

Hasonló cikkek