Állatok Világnapja

Az Állatok Világnapját 1931 óta ünnepeljük minden esztendőben Szent Ferenc emléknapján, október 4-én.

Az állatok világnapján Assisi Szent Ferencre emlékezünk: Szent Ferenc, aki az állatok védőszentje is lett, a legenda szerint értette az állatok nyelvét, védte, óvta őket.

A rendalapító Assisi Szent Ferenc a legenda szerint nemcsak értette az állatok nyelvét, hanem beszélgetett is velük, s már a 13. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körülvesz minket, legyen az élő vagy élettelen.

Október 4-én ma már nemcsak a vadon élő, hanem minden állat védelmére felhívják a figyelmet. A haszonelvűségnek sok állat esik áldozatul és a kedvtelési állattartás pedig nem mindig alapul a felelősségen. Magyarországon például évente több százezer „kedvenc” állat válik kóborrá.

Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok közé általában az ember számára (főleg élelmezési célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat tartozik, amelyet az ember „szeretetből”, a velük való kapcsolattartás végett tart. Nem feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott állatról, és a kísérleti laborok-telepek állatairól sem, melyeknek külön világnapjuk van minden év április 24-én (Kísérleti Állatok Világnapja).

A gazdasági állatokat iparszerűen tenyésztik, hizlalják. E jószágok sok esetben minden természetes ingertől hermetikusan elzárva, stresszel teli környezetben érik el a feldolgozási állapotukat. A tenyésztési helyről a vágóhelyig jutás országon belüli, és nemzetközi formája is sok esetben gyalázatos. Libák és más szárnyasok szállítás közben sok esetben gyakran roncsolt állapotban jutnak a „végcélhoz”, a juhok és sertések a megrakott teherautókon gyakran egymást széttapossák, csontjaikat törik a hosszú út alatt. Az állatok feldolgozása gyakran ilyen előzmények után valósul meg, s ezt az (élet)minőséget kapjuk vissza, mikor az étkezéshez vesszük meg az áruházakban az akciós hozzávalókat.

A kedvtelési állatok köre évről évre egyre bővebb, hiszen nemcsak kutyát-macskát tarthatunk, hanem a hüllők, halfélék, díszmadarak, pókok-rovarok, egyéb állatok megszámlálhatatlan faja és fajtája áll rendelkezésre legális-illegális formában. Mindez azért, hogy mi, emberek tarthassuk őket. Az állatok beszerzése egyéni úton, és állatkereskedések által is megvalósulhat. A kedvelési állattartás a felelősségen kell, hogy alapuljon, a „kedvencként” tartott állatokat egy életen át kellene, hogy tartsuk, és megfelelő háttérrel kellene rendelkeznünk a tartási-egészségmegőrzési költségek fedezéséhez.

Az állattartáskor fontos lenne, hogy az állat védelme érdekében megfelelő életteret alakítsunk ki. Magyarországon évente többszázezer állat válik otthontalanná (megunás, érdektelenség miatt), a gyepmesteri telepeken az országban több tízezer állat kerül elpusztításra.

A tél közeledtével ruhatárunkat is selejtezzük, és van, aki prémből készült testfedővel helyettesíti a régi kabátot. Gondoljuk arra, hogy csak az országban több tízezer szürke róka válik a prémkészítés áldozatává, a más, ilyen célból tenyésztett apró gerincesek (hörcsögök, nyércek, csincsillák) száma sok százezer. Ha nem vásárolunk prémeket, csökken az igény, és a termelési kapacitás. Öltözve is védhetjük az állatokat, hiszen az élő állatból készült prémnek van alternatívája.

Ha minden nap október negyedike lenne, sokkal többet foglalkoznának az állatokkal, sokkal több figyelmet fordítanának az ember legjobb barátjára, s talán nem kellene annyi ártatlan életet kioltani, vagy nyomorúságos körülmények között tartani. Nemcsak az állatok világnapján, de a hétköznapokban sem szabadna elfeledkeznünk a bennünket körülvevő természetről, élőlényekről. Akkor kedvenceink is azt hihetnék, hogy minden nap születésnapjuk van.

Vigyázzunk rájuk mi is, legyünk felelős gazdik!