Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

Igemagyarázat

Miközben az asztalnál ettek, így szólt hozzájuk Jézus: „Igazán mondom nektek: közületek valaki elárul engem – valaki, aki együtt eszik velem.”
Nagyon elszomorodtak, és egymás után kérdezték: „Ugye, nem én vagyok az?”
Ő így válaszolt: „Egy a tizenkettő közül, aki velem együtt mártogatja a kenyerét a tálba.
Pontosan az történik majd az Emberfiával, amit előre megírtak róla. De szörnyű lesz annak, aki elárulja őt! Jobb lett volna annak az embernek, ha meg sem  született volna!” (Márk 14:18-21 )

Tied Uram az igazság, mienk pedig orczánk pirulása, a mint ez ma van Júda férfiain, Jeruzsálem lakosain és az egész Izráelen, a közel és távol valókon, mindama földeken, a melyekre kivetetted őket az ő gonoszságuk miatt, a mellyel vétkeztek ellened. (Dán 9,7)

Az árulás szégyennel is jár, legalábbis a kevésbé megátalkodott árulók esetében. Vegyük csak a világtörténelem leghírhedettebb árulását, mikor Júdás elárulja mesterét. A meghasonlott tanítvány annyira elszégyellte magát tette miatt, hogy felakasztotta magát, persze rossz helyen kereste a megoldást, nem a halálba kellett volna menekülnie szégyenében, hanem Jézushoz, aki az őt megtagadó Péternek is megbocsátott, sőt majd júdási bűne ellenére főapostollá, főpásztorrá tette. Mert ugye egyik földi dimenzióbeli azaz mennybemenetele előtti utolsó szava hozzá: legeltesd bárányaimat, juhaimat.

Nézzük most mi a szégyen definíciója a pszichológia szerint: A szégyen sajátos kínos érzés, melyet valamely illetlenség elkövetése alkalmával érzünk. Illetlennek tartunk minden olyan cselekedetet, mondást vagy állapotot, melyet a társadalmi szokások vagy eltiltanak, vagy nem a nyilvánosság elé szánnak. A gyermek, amíg ezekről a társadalmi szokásokról nem tud semmit, nem is szégyellheti magát. Az ember, aki már eltompult a társadalmi konvenció parancsai iránt, kevésbé szégyelli magát, mint a romlatlan lélek. A társadalmi szokások változtával változik a szégyen érzete. Legerősebben és ösztönszerű erővel nyilvánul a szégyen érzete a nemi élet terén, ahol fontos gát gyanánt szolgál az erkölcsiség megvédésére. Egyike azoknak az indulatoknak, melyek igen jellemző testi változással, az arc elpirulásával járnak.

A bűnbeesés után Ádám és Éva szégyellte meztelenségét.

A katolikus lexikon szerint: szégyen (lat. confusio, ignominia): negatív értelemben nyilvános megvetést, becstelenséget kiváltó erkölcsi szenny, illetve a nyilvános megvetettség állapota; pozitív értelemben a tisztaságot védő érzület (szemérem). – A Szentírásban a szégyen vihet bűnbe, de dicsőségre is (Sir 4,25), az atya szégyene nem dicsőség a fiúnak (3,12); az apa szégyene a fegyelmezetlen fiú (22,3); nagy szégyen a férjén uralkodó asszony (25,30); a babiloni fogságot a próféták a bűnökért járó szégyennek látták (Bár 1,15; Dán 3,33; 9,8). Jézus a szégyent megvetve vállalta a keresztet (Zsid 12,2). A szégyent nyilvános büntetésként is alkalmazták megbélyegzéssel (Kiv 21,25; Iz 3,24).

Igen érdekes, hogy Jézus sietteti Júdás árulását, holott rávehette volna arra, hogy elálljon tervétől. Ez a talány szorosan összefügg a rossz, a bűn, a gonoszság misztériumával.

Sokszor kérdezzük: miért nem állítja le az Isten a bűnös ember, a bűnös világ tobzódását, az igazságtalanságot, hiszen megteheti? Két dolgon keresztül közelíthetjük meg a kérdést:

1) Isten nem áll útjába az ember szabad akaratának.

2) Az Isten csak akkor engedi meg a rosszat, ha abból jóval nagyobb jó származik. Jézus kereszthalálából származik a legfőbb jó, a megváltás. Ezért, egy keleti felekezet Júdást szentként tiszteli. Ő idézte elő a megváltást – tartják ők.

Mi lett Júdás sorsa?

Júdás főbűne nem az árulás volt, hanem a szinte metafizikus szégyenkezéséből adódó kétségbeesése. Aki nem tudatlanságból, nem gyengeségből cselekszik, hanem megátalkodottságból, az rendszerint nem igényli Isten bocsánatát, még akkor sem, ha az felkínáltatott.

A bűnbánat és a bűnbocsánat a keresztény ember legnagyobb vigasztalása. Élni kell vele addig, amíg van idő. Ebből kifolyólag a szégyenkezés kétirányú, igaz bűnbánathoz vezethet, – mert az Isten szerinti szomorúság, – vegyük most így szégyenkezés – megbánhatatlan megtérést szerez az üdvösségre, a világ szerinti szomorúság pedig halált szerez – a megszégyeníttetés, azonban egyirányú, gyakran súlyos testi-lelki betegséget eredményez.

A világ szerinti, kétségbeesésből származó szégyen tehát megbénít, az egészséges mértékű bűntudat, mondjuk inkább így bűnbánat, megtérés, pedig motivál, megoldásra késztet és annak megvalósulása után örömöt és megkönnyebbülést okoz, valamint pozitív irányba befolyásolja énképünket. Már csak azért is, mert a bűnbánat az általunk elkövetett cselekvésre vonatkozik és nem egész személyünkre. Ha pedig jóvá tudunk tenni valamit, akkor hatékonynak érezhetjük magunkat és mások elismerését is kiváltjuk vele, ezáltal közelebb kerülhetünk másokhoz is és nem utolsósorban Istenhez.

Batári Gábor

***                    ***                    ***                    ***

A díjmentes onko-segítő szolgálatot, az Életigenlők magazint, a rákszűréseket a személyi jövedelemadó 1%-ából működteti a közhasznú szervezet. Ezért kérjük, idén is rendelkezz adód 1%-ával A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány javára! Itt olvashatsz bővebben rólunk és a rendelkezés menetéről: http://rakellen.hu/hu/egy-szazalek Köszönjük!

eletigenlok.hu

Similar Posts