Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 2 perc

A segítő beszélgetés és jelenlét ereje

Amikor az életünk egy bizonyos területén elakadunk, gyakran érezzük a tehetetlenséget, a kétségbeesés állapotát és valami olyasmit, hogy egyedül vagyunk.. Ezekben a helyzetekben csak tekintgetünk körbe-körbe, és próbáljuk megfejteni az akkor megfejthetetlennek látszó dolgokat. Válaszokat kergetünk a „Miért?”-ekre. Pedig sokkal értékesebb és fontosabb dolog is van ilyenkor: az idő!

Az önigazolások és magyarázatok gyártása rengeteg energiát visz el tőlünk. Arról nem is beszélve, hogy az általunk rettegett kétségek gyűrűje tovább erősödik. Ez az életérzés, mint egy láthatatlan fonal túlnő rajtunk és beszövi az emberi kapcsolatainkat, a családi életünket. Majd a felgyülemlett teher kezd könnyebb lenni, persze csak látszólag, mivel kiszemelt embertársaink együttérzésének köszönhetően magukénak érzik a problémát és igyekeznek „besegíteni” a megoldásba. Eleinte „valódi” segítségként éljük meg, hiszen lassan eltűnik a tehetetlenség és a kétség, már nem vagyunk egyedül.

És ami a legjobb: nekünk nem is kell majd semmit tenni, embertársunk úgyis megígérte, hogy segít. Felelősség: lepasszolva! Megkönnyebbülés. Sajnos nem sokáig. Amint érkezik az ígért segítség, kiderül, hogy mégiscsak van a problémával dolgunk. Szembe kell néznünk vele. Vagy így, vagy úgy… Ez alól az egyetlen helyzet ad „felmentést”, ha embertársunktól még sem érkezik meg a várt segítség. Íme egy újabb halogatási indok: ő a hibás, ő a felelős, miatta nem sikerül (és ehhez hasonló „odavágós” szöveg). És akkor most elégedettek vagyunk magunkkal? Máris háttérbe került a mi saját eredeti problémánk… Hurrá!

Tévút. Én azt hiszem, hogy az elakadások és problémák valódi megoldásához az őszinteség vezet. Legfőképpen az, ha önmagunkhoz őszinték vagyunk. Emlékszünk még, hogy kezdődött az előző példa? Azzal, hogy van egy elakadásunk. Van, tehát felismertük, tudomásunk van róla. Ha az önmagunkhoz való őszinteségi vonalon indulunk el, akkor az életünk aktív formálói vagyunk és a valós segítségre fókuszálunk. Mit is jelenthet a valós és értékes támogatás? Valószínűleg mindenkinek mást jelent, de egy valami közös benne: segít önmagunk megélésében és az önmagunkká válás folyamatában. Amikor elfogadom és szeretem önmagam, úgy, ahogy vagyok. Így vagyok erős és képes a kihívások leküzdésére.

Hiszem, hogy egy támogatás nem a „világ megváltásáról” szól, hanem támpontokat ad ahhoz, hogy a legteljesebb életet tudjuk élni, az adott helyzethez mérten. Igen hasznos lehet a lelkigondozás részét képező segítő beszélgetés, amelyben szakember segítségével mi magunk ismerhetjük fel az elakadásunk rejtélyeit, és ezáltal azokat a támpontokat is, amik a problémánk megoldásához vezetnek. Ugyancsak segítő hatású lehet egy baráttal vagy családtaggal folytatott beszélgetés is. Még ha nem is jutunk el a dolgok mélyéig, de felismeréshez, gondolatébresztéshez kiváló lehet. Sokszor éppen elég egy szikra ahhoz, hogy az elakadás tovább már ne is legyen elakadás. TIPP: Törekedjünk vidám és inspiráló témák kiválasztására!

Persze a fentiekben írt folyamatok egyénenként változnak, attól függően, hogy ki miben hisz. Elgondolkodtál már azon, hogy TE, aki most ezeket a sorokat olvasod, MIBEN HISZEL?

Az én hitem és meggyőződésem, hogy mindannyiunknak van egy saját hangja, egy olyan belső hang, ami segít abban, hogy a legjobbat hozzuk ki önmagunkból és támogatásra váró embertársainkból. Segít felszínre hozni a belső értékeket, érzéseket… akár segítő beszélgetés, akár egyszerű jelenlét formájában.

Kiss Katalin

eletigenlok.hu

Similar Posts