Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 3 perc

– megalázta magát és felmagasztaltatott –

Akinek uralma alatt még a föld is többet termett és országa a maga korában csaknem minden országot felülmúlt, mindenkinél egy fejjel magasabb volt, mint az ótestamentumi Saul király, Dávid elődje és riválisa, miként Mózes vizet fakasztott a sziklából és törvényt adott népének. Aszkéta atléta, kit az ima hevétől megdicsőült testben látta – persze még a fizikai felbomlása előtt – komornyikja levitálni, ugye a gravitációt legyőzve.

Miben rejlik nagy életigenlése? Abban, hogy jó törvényt alkot, hogy ne pusztíthassák szabadon egymást honfitársai, vizet nyer a sziklából, lelkit is, mert víz nélkül nem lehet élni. Böjttel, önsanyargatással, imával Istenre összpontosítását tű-élesíti, mert Ő az út, az igazság és az élet, hatalmas testi erejével nemzete fennmaradását szolgálja és még halála órájában is az árvák és szegények életével, azaz a róluk való gondoskodással, illetve az örök élettel foglalkozik, aki maga Jézus Krisztus János első levelének tanúsága szerint.

Bár László volt az első magyar király, aki hódító külpolitikát folytatott, uralkodása során nem csak hadvezéri érdemeket szerzett: három törvénykönyvet is megalkotott, amelyek egyrészt a keresztény vallás helyzetének megszilárdítására, másrészt a tulajdon védelmére törekedtek.

Miként Mózes vesszejével, ő kardjával vizet fakasztott a sziklából a lankadó katonanépnek.

Mint egykor Mózes – és nem véletlen a mózesi hasonlat ő is az Isten kezéből vett törvényt adta népének mint László – az izraelitákat csodáról csodára vezérli a pusztában: úgy vezeti a szent király is csodás jelenetekre magyar népét egy hadjáratban. A hegyek közé jutva a szomjúságtól eltikkadt serege nem talál ivóvizet s miként Mózes vesszejével vizet fakasztott a sziklából: a szent király is Istenhez fohászkodott s azután kardjával megüti a kősziklát, amelyből egyszerre üde vízsugár szökellik fel s a forrás bőven árasztja tiszta vizét a lankadó harcosok felfrissítésére.

Még földi életében mennyei polgárok között

Az ország gondjaitól üres óráiban legkedvesebb foglalkozása volt az imádság. Királyi fény és gazdagság volt előtte s ő a kényelem és a gazdagság igénybevevése helyett önmagát sanyargatta. A böjtöt és imádkozást szüntelen gyakorolta. Népe bűneit siratta és szíve oltárán magát Istennek élő áldozatul felajánlotta. Szabad idejében sokat volt a templomban, sőt még akkor is, hogyha az éjjeli virrasztások és hosszasabb imádkozások miatt el talált fáradni, nem keresett kényelmes ágyat, hanem a templom tornácaiban pihent egy keveset. Midőn egy éjszaka szokása szerint a váradi monostorba ment, hogy imádkozzék, történt, hogy amint sokáig elmélyedt az imádkozásban, komornyikja, aki kint várakozott rá, elunva annak hosszát, fölkelt, betekintett és látta, hogy ura megdicsőült testével csudálatosan a levegőbe emelkedett. A szent férfiút, bár még e testben élt, a test súlya nem nyomta le, hanem a kegyelem a mennyei polgárok társaságába emelte.

Szent László testamentuma

Szent László király súlyos beteg lett, érezte halálát közeledni. Magához hívatta az ország nagyjait, szép búcsúzó szavakat intézett hozzájuk, lelkükre kötötte, hogy az anyaszentegyházat tiszteljék; árváknak, szegényeknek gondjukat viseljék; mindenben az igazságot kövessék; a mennybeli üdvözítő Krisztus Jézustól el ne szakadjanak. Kijelentette környezete előtt, hogy teste a felbomláshoz közel van, gyónás után az Úr testét magához véve, Krisztushoz boldogult.

Szent László uralkodása páratlan teljesítményű, ám rövid volt. Nem szédítették meg a külsőségek, ellenkezőleg: népe felemelése volt a fő célja, a mai napig egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon.

László uralkodása páratlan teljesítménye ellenére mindössze 18 esztendeig tartott, és már 1095-ben, ötvenedik életéve előtt véget ért. A köztiszteletben álló királyt Somogyváron, majd 1113 körül Váradon helyezték végső nyugalomra, sírja utóbb számos csoda színhelye és zarándokhely lett. 1192-ben III. Béla – pápai jóváhagyással – szentté avatta neves elődjét, – ahogy ő I. István mellett Imre herceget -, ereklyéinek pedig hermát készíttetett, melynek utódja ma Győrben található meg. Szent László halála után elsősorban törvényeivel, pogányok elleni hőstetteivel, hatalmas testi erejével és erényeivel maradt meg a magyarság tudatában.

A ma kor emberének talán a legnagyobb tanulság Szent László életéből, hogy nem szédítették meg a külsőségek; előkelősége, hatalma, gazdagsága, testi szépsége, nagysága, ereje még jámborsága, aszkézise sem, nem nézte le az egyszerű halandókat, ellenkezőleg népe gyámolítása, felemelése volt egyik fő erénye. Megalázta magát és szó szerint, még életében felmagasztaltatott, ahogy a fentebb leírt misztikus elragadottságában láthattuk.

 Szentté avatása után harcos szentként emlékeztek meg róla, kultusza a lovagi eszmény Anjou-kori hódításával pedig tovább árnyalta alakját. Mind a mai napig egyik legjelentősebb királyunkként tartjuk őt számon, emlékét számos szobor és intézménynév őrzi.

Életigenlők.hu

Similar Posts