interjú Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyi államtitkárral
Prof. Dr. Horváth Ildikó elismert kutatóorvosként azért vállalta el az egészségügyért felelős államtitkári pozíciót, mert hisz abban, hogy törvénykezési, végrehajtási szinteken is lehet lépéseket tenni azért, hogy a betegközpontúság helyett az egészség és az egészségmegőrzés kerüljön fókuszba. Korábbi kormányzati ciklusban egészségpolitikai főosztályvezetőként már kapcsolatba került A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány tevékenységével, amelynek rákmegelőzést célzó küldetését akkoriban is támogatta. Védnökséget vállalt a Tegyük szerethetővé a rákellenes életmódot! címmel 2021. április 8-9. között tervezett konferencia megrendezésében, személyesen is részt vesz és a Nemzeti Népegészségügyi Programról tart előadást. Az Életigenlők magazinnak adott interjúban arról beszélgettünk, milyen eszközei vannak a kormányzatnak, melyek segítségével minél többen, minél tovább egészségesek maradhatunk.
– Államtitkár asszony, Ön legendásan elkötelezett abban, hogy az egészségünk megtartása váljék hangsúlyossá életünk során. Egy konferencián hallottam előadásában, hogy ehhez olyan eszközöket szükséges és lehet megalkotni kormányzati szinten, amelyek révén az emberek a velük született genetikai kódjaik szerint a legtovább őrizhetik meg egészségüket. Ehhez azonban egészséges életet kell élni. Hogyan lehetséges ez? Milyen eszközei vannak e nemes célkitűzés elérésében egyetemi tanárként és államtitkárként?
– Meggyőződésem, hogy az egészséges nemzet alapja az egészséges generációk felnevelése. Ennek több fontos eleme is van, melyek közül az egészségnevelés és a prevenció mindenképp kiemelendő. Az elsőn azt értem, hogy a felnövekvő generációk már az egészséges életmód szokásrendszerével nőjenek fel, akiknek természetes a rendszeres mozgás, a rekreáció, a stressz kezelése, az egészséges táplálkozás, vagy éppen a káros szenvedélyek elkerülése, és ezt tudatosan is tegyék. A másodikon pedig azt, hogy az egészséges életmód részévé váljon a rendszeres ellenőrzés, a szükséges szűréseken való részvétel. Egy kismama vagy egy csecsemő esetében ma is természetesnek vesszük, hogy időről-időre orvosi vizsgálatokkal ellenőrizzük az állapotát, a fejlődése menetét; ezt a szemléletet kellene megőrizni a felnövő gyermekek, fiatalok, sőt, a felnőttek esetében is. Könnyebb folyamatosan megőrizni az egészséget, mint egy komoly betegség után helyreállítani.
– A nemzeti népegészségügyi program öt fontos területet érint. Tudomásom szerint ez az Ön egyik szívügye, és ez a feladat volt az egyik, amiért elvállalta az államtitkári pozíciót. Társadalmi egyeztetés után ez a program megalakult. Olyan lett, amilyet Ön szívesen képvisel?
– Nagyon sokat dolgoztunk a nemzeti népegészségügyi programok megfelelő kidolgozásán, és biztos vagyok benne, hogy a végső formájuk, illetve a megvalósításuk jelentős mértékben javít majd a lakosság egészségi állapotán.
– Milyen eszközökkel támogatja a prevenciót egyéni (programok, kampányok) és egészségügyi (háziorvosok, EFI-k, egyéb) szinteken?
– Az elmúlt évtizedek tapasztalatai – elsősorban az, hogy a magyar lakosság egészségügyi mutatóiban nem történt meg a várt mértékű javulás – arra hívják fel a figyelmet, hogy kampányokkal és programokkal nem lehet érdemi eredményt elérni. Ezért tartom jelentős eredménynek az EFI-k létrehozását, illetve a háziorvosok és patikák bevonását a prevencióba.
Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy nekünk kell az egészséges életmódot, a prevenciót és az egészségtudatos gondolkodást bevinnünk az emberek hétköznapjaiba. Hosszú távon a kulcsszerep tehát mindenképpen az oktatásé.
– Orvosként, nőként mit tart a legfontosabb ártalomnak ma? Hogyan lehet enyhíteni a – sokszor tőlünk független – (be) hatásokon, amelyek a testi-lelki összhang felborításában, majd a fizikai tünetek megjelenésében szerepet játszanak?
– Két ilyen kiemelkedően fontos területet ártalmat látok ma, melyek ellen mielőbb hatékonyan fel kell lépni az egyik a dohányzás, a másik a mozgásszegény életmód, annak minden következményével együtt.
A dohányzás ellen nagyon komoly lépéseket tettünk már a nemdohányzók védelmének szigorításával, illetve a dohánytermékek árusításának ellenőrzésével, azonban a dohányosok aránya ma is aggasztóan magas, aminek a hatása megmutatkozik a tüdőrákos és súlyos légzőszervi megbetegedések magas számában, illetve a magyar lakosság termékenységének csökkenésében.
A mozgásszegény életmód ellen is sokat tettünk, hiszen bevezettük az iskolákban a mindennapos testnevelést, és nagyon komoly támogatást kap mind a rekreációs célú sport, mind a versenysport. Továbbra is mindent el kell követnünk azért, hogy egyre általánosabbá váljon a rendszeres testmozgás, mert ezzel számos betegség megelőzhető az elhízástól egészen a szív- és érrendszeri betegségekig, továbbá növelhető az állóképesség, és jobban kezelhető a stressz is.
– Köztudott, hogy a daganatos betegségek egyik legfontosabb megelőzési módja a lelki kiegyensúlyozottság, a traumák lehetőség szerinti minél hamarabb történő feloldása… Ön szerint elegendő szakember áll rendelkezésre, hogy hiteles információk jussanak el az érintettekhez?
– A daganatos megbetegedéseknek számos különböző oka van, ezek közül egy lehet a lelki ok, a traumák feldolgozatlansága. A lelki egészség megőrzése tehát nagyon fontos kérdés, ennek megoldása azonban sok tekintetben túlmutat az egészségügy keretein.
Én magam azt gondolom, hogy a probléma kiindulópontja sokkal inkább a társadalmi hozzáállásban van, mint az ellátórendszerben: a magyar társadalomban egyelőre nincs elég erős hagyománya a segítségkérésnek, a problémák őszinte feltárásának és megbeszélésének. Ez nemcsak a szakembert igénylő esetekre igaz, de sokszor a hétköznapi problémákra is.
Meg kell tanulnunk őszintén figyelni egymásra, meghallgatni egymást, és elfogadni, hogy mindannyiunk életében vannak problémák. Ez lenne az alapja annak, hogy segítő kezet tudjunk nyújtani egymásnak, akár laikusként is a közösségekben, és szükség esetén pedig szakemberként, az ellátórendszerben.
– Megelőzésben is, gyógyulás terén pedig különösen veszélyes, ha olyan tartalmakat olvasgatnak laikus módon az emberek, amik csak összezavarják őket. Kik és mit tehetnek azért, hogy ne az interneten keressenek válaszokat, netán megoldásokat az emberek?
– Az információs társadalom kialakulása nemcsak áldás, de sok tekintetben veszélyforrás is. Elkerülhetetlen, hogy téves, vagy szándékosan megtévesztő információkkal találkozzunk. Ahogy az előző kérdés kapcsán is elmondtam, a megoldást az jelentené, ha jobban figyelnénk egymásra, ha nagyobb bizalommal lehetnénk egymás iránt, és így könnyebben kérhetnénk – és kaphatnánk – szakszerű segítséget.
– Az Országgyűlés 154 igen szavazattal, 15 tartózkodás mellett elfogadta „az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával” összefüggő törvénymódosításokat a kormány javaslatára. Ön melyik pontját emelné ki, melyik az, ami a mai kor embere számára a legnagyobb biztonságot nyújtja?
– Sajnos elkerülhetetlen, hogy hamis információkkal is találkozzunk, nem mindegy azonban, hogy ezek tévesek, vagy szándékosan megtévesztőek. A törvénymódosítás célja az, hogy hatékonyabban tudjunk fellépni mindazokkal szemben, akik megpróbálnak visszaélni más emberek kiszolgáltatottságával és rászorultságával.
– Mit lehet tenni azért, hogy ne csak elméleti, hanem gyakorlati szinteken is tudatosodjon az emberekben az, hogy mik a lépései, eszközei a betegségmegelőzésnek?
– Én azt gondolom, az egészséges életmód kialakítása nem ördöngösség, bárki számára megvalósítható cél. Az egészséges táplálkozás, a rendszeres mozgás, a rendszeres, minőségi, aktív pihenés, a stressz kezelése, valamint a rendszeres egészségügyi orvosi ellenőrzés, a szűréseken való részvétel mind olyan lépés, amivel sokat tehetünk egészségünk védelméért, ez csak elhatározás kérdése.
A problémát sokkal inkább az jelenti, hogy az életünket a szokásaink határozzák meg. Ha a szokásaink egészségtelenek, az életmódunk is az lesz, mindegy, mennyire szeretnénk egészségesek lenni. A szokások megváltoztatása viszont hosszadalmas, és eleinte kényelmetlen feladat, amelyre megfelelő indok nélkül nehezen szánjuk rá magunkat. Ezért kulcskérdés a felnövekvő generációk nevelése, mert ha eleve egészséges szokásrendet alakítanak ki, sokkal könnyebben meg is őrzik azt.
– Ma már szinte elkerülhetetlen a sokat emlegetett stressz, a szorongással, frusztráltsággal teli élet, a környezeti ártalmak. Ezek nem egyik napról a másikra alakulnak ki. Ön mennyire tudja betartani a fő szabályokat: stresszmentesen élni, megfelelési kényszereket csökkenteni?
– Ennek két kulcsa van, egyrészt minden helyzetben igyekszem a legjobb megoldást választani, másrészt igyekszem kihasználni a privát időmet. Az első célja az, hogy bármikor bátran nézhessek a tükörbe, hogy mindent megtettem, amire képes voltam. A másodiknak meg az, hogy legyenek olyan időszakok, amikor én nem államtitkár, hanem hétköznapi ember, családanya, feleség, barátnő vagyok. Fontos megtartani a hétköznapi értékeket, fontos látni, hogy miért éri meg küzdeni.
– Mit tesz Ön az egészségéért? Hogyan kapcsolódik ki?
– Megpróbálok eleget aludni, szeretem a zöldséget, a gyümölcsöket. Amiben felfrissülök, az a természet, a séta és a család, barátok; igyekszem a családdal lenni, szeretem megölelgetni őket.
– Mi az életigenlése, milyen életfilozófia szerint él?
– Alapvetően ez nem egy nagy életfilozófia, de mindig van az életben valami, ami nagyon szerethető, valami cél, ami azért hajt, mert többet ad a világnak.
Vajda Márta
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
