Gondolta volna, hogy ők is költők? – Jean Coceteau és Samuel Beckett
Jean Coceteau
Jean Cocteau (teljes nevén Jean Maurice Eugène Clément Cocteau) (Maisons-Laffitte, Franciaország, 1889. július 5. – Milly-la-Forêt, Franciaország, 1963. október 11.) francia költő, író, festő, színész, zeneszerző és filmrendező. 10 évesen kezdett el írni és 16 évesen publikálták első versét. A Montparnasse művésznegyedében megismerte Picassót, Amedeo Modiglianit, Guillaume Apollinaire-t és Max Jacobot, akin keresztül megismerte a 16 éves költő-ifjút, Raymond Radiguet-t. Cocteau beleszeretett a fiúba: verseinek klasszikus egyszerűségét is mélyen tisztelte. Magánéletében az 1946-os A 
Szép és a Szörnyeteg című filmjének főszereplője, Jean Marais lett szerelmi életének főszereplője. Cocteau soha nem vallotta magát filmrendezőnek, sokkal inkább költőnek. Alkotásai közül ez a mű mindmáig a legkedveltebb.
Ha majd kalandomat…
Ha majd kalandomat szemlélik az utódok,
S hogy közben szép kocsim mint zökkent és rugódzott,
Hódoló bámulat fogja el mindahányt
E nemes ív előtt. De ki ma nézi pályám,
Balgatagnak itél, magát bölcsnek találván,
S szerelmeimnek is ő szabna új irányt.
Ön írta verseit a SZÓTÁR-nak, a FOK-nak?
És most ezt írja? Nem, ne várja, hogy rajongjak.
Rajtunk a megszokott ruhát követelik.
De halálunk után útunk titka kitárul,
Kocsink, Göncölszekér, kigyúl, ég csillagául,
S édesnek tetszenek csípős gyümölcseink.
(Somlyó Gyögy fordítása)
Samuel Beckett
Samuel Barclay Beckett (Dublin, 1906. április 13. – Párizs, 1989. december 22.), ír dráma – és prózaíró, költő. A nagyközönség által hosszú ideig alig olvasott, inkább csak az irodalmi elit által ismert és elismert szerző első jelentős színpadi műve, a Godot-ra várva az abszurd dráma alapműve (1952). A játszma vége (1957) az író drámai művészetének másik vonalát emeli ki, a teljes semmibe hullás peremén játszódó darab a Lear király paródiájaként is értelmezhető. Rövid Proust tanulmánya (1931) a szakirodalomban máig kiemelkedőnek számító filozófiai értelmezés, és bár Proust műveiről alig beszél direkt módon, de már saját későbbi filozófiájának vázlatát adja. A visszhang csontjai (1936) című verseskötetét a szürrealista automatikus írás, T. S. Eliot-i költői példája ösztönözte. A szürrealisták által kedvelt fekete humor változata Murphy (1938) című regénye. Beckett hősei elidegenedett világban élnek, mégsem képesek lemondani a jelentésről, létezésük értelmét keresik és makacsul igyekeznek kitartani a legvégső időkig. 1969-ben Nobel-díjat kapott.
A keselyű
hurcolja éhségét az égen
ég-földkagyló koponyám egén
húnyókra csap igen hamar
pattan mind hordja az életét
csúfolja rend mely szart se ér
míg éh föld ég nem dögcafat
Visszhangcsontok
lábalásom alatt egész nap menedékhely
rejtett orgiák ha foszlik a hús
orgazna szél purran se kín se kegy
a sületlenségek jól sülnek el
férgek annak eszik-veszik ami
(Tandori Dezső fordítása)
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
