Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 4 perc

Gondolta volna, hogy ők is költők? – Ekhnaton és Assisi Szent Ferenc

Ekhnaton

Ekhnaton Egyiptomi fáraó, a XVIII. dinasztia uralkodója (Kr. e. 1364-1347). Eredeti neve IV. Amenhotep (görögül Amenofisz). Nagy vallási reformot akart végrehajtani Aton néven a fénylő napkorongot nyilvánította a legfőbb istenné. Saját nevét is megváltoztatta Ekhnatonra (Aton kedveltje). Ekhnaton vallási reformja a politeizmusnak és a hozzá fűződő hiedelmeknek a megszüntetését tűzte ki célul. Jól ismert híres, Atont dicsőítő naphimnusza, melynek egyes motívumai a 104. zsoltárban csengenek vissza, ezt közöljük sorozatunkban:

A nagy himnusz

Az ég láthatárán világítva kelsz, ó Élő Aten, az Élet Kezdete.
Minden földet elárasztasz szépségeddel, midőn keleten felkelsz.
Magasan minden ország fölött dicsőséges, hatalmas és sugárzó vagy.
Sugaraid átölelik az országokat és minden teremtményed összességét, mert Te vagy a Nap, és eléred azok szélső határait, és aláveted őket szeretett fiadnak (Ehnatonnak).
Te távoli vagy, de sugaraid elérik a földet.
Te látod az embert, de útjaid kifürkészhetetlenek.
A föld halálos sötétségbe borul, amikor letűnsz a nyugati végeken.
Az emberek elvonulnak hajlékukba, és a szemük nem látja társukat.
Kincseiket akár a fejük alól is ellophatják anélkül, hogy észrevennék.
Minden oroszlán előjön barlangjából, és a kígyók marnak.
Mikor a Teremtő otthonában pihen, a sötétség az egyetlen fény.
A föld megvilágosodik, amikor felemelkedsz keleten, és nappal mint Aten ragyogsz az égen.
A két ország ünnepel. Mindenek lábra állnak, mert felemelted őket.
Megmossák tagjaikat, ruhát vesznek, és előtted imádkozva emelik karjukat.
Az egész föld végzi munkáját, a marhák békésen legelnek.
A madarak kiszállnak fészkükből, és szárnyalva dicsérik Lelkedet.
Az állatok lábukon ugrándoznak, és a szárnyas teremtmények életre kelnek attól, hogy
eljöttél nekik.
A hajók fel- és levitorláznak a folyón, felkeltedkor minden út szabaddá válik.
Jelenlétedre a hal is kiugrik a folyó vizéből, sugaraid elérik a tenger mélyét.
Te okozod a nők megtermékenyülését, Te teszed a férfibe a magot, mely az anya méhében életet ad a gyermeknek.
Te vagy, aki dédelgeted őt odabenn, hogy ne sírjon, aki ápolja őt.
Te vagy, aki az anyaméhben is lélegzetet adsz neki, hogy fejlődjön élete.
Amikor a születése napján előjön a testből, Te nyitod fel a száját, és gondoskodsz
táplálékáról.
Amikor a csibe csipog a tojásban, Te adsz lélegzetet neki, hogy fenn maradjon.
Te határozod meg a helyes időpontot, amikor megtöri a tojást, amikor kikel és lábán szaladgál, hogy bizonyítsa teljességét.
Mily sokrétű a Te munkásságod! Rejtve van ez az ember látása elől, ó Egyetlen Isten, akihez hasonló nem adatott!
Amikor egymagad voltál, Te formáltad a földet kívánságod szerint, és minden állatot, kicsiket s nagyokat, mind, mik lábukon járnak a  földön vagy szárnyukon magasra szállnak.
Szíria, Kush és Egyiptom országában Te jelölöd ki mindenki helyét, és elégíted ki szükségletét.
Mindenki megkapja táplálékát, és napjaikat számon tartod.
Különböző beszédjük nyelve, külsejük és színük is, mert Te különbözteted meg a nemzeteket.
Te teremted a vizet a föld alatt, és kedvedre hozod onnan elő, hogy tápláld Egyiptom népét, mint ahogy Te tetted azt is, hogy Neked éljenek, ó mindenek Ura, Istene, fáradozva értük, Minden Földek Ura.
Aten Napkorongja, nappal előttük ragyogva, Hatalmas Fenség!
Te teremted életét minden távoli országnak.
Te tetted a Nílust (a vizet) számukra az ég felhőibe, és tengerként árasztod el a hegyeket, hogy öntözd falvaik földjét.
Mily kiváló a terved, ó Örökkévalóság Ura!
Te ajándékozod az idegeneknek és állataiknak a Nílust az égben, de az igazi Nílus Egyiptom számára a föld alól folyik.
A Te sugaraid táplálnak minden földet, és ragyogásodtól élnek és növekszenek.
Te alkottad az évszakokat, hogy fenntartsd teremtményeidet, a telet, hogy felfrissítsd őket, a nyár melegét, hogy megízleljenek.
Te alkottad a távoli eget, hogy onnan szemlélhesd, amit megteremtettél megjelenve egyedül az Élő Aten képében.
Te alkotod magadból az alakok millióit, városokat, falvakat, földeket, utakat, a Folyót. Téged lát maga előtt minden szem, mert minden teremtményed fölött Te vagy a nappal Atenja.
Te vagy a szívemben, de fiadon, Ehnatonon kívül nem ismer senki.
Te adtad neki terveid és hatalmad ismeretét.

 (Hegedűs Géza fordítása)

 

 Assisi Szent Ferenc

Az egyik legnagyobb hatású középkori szent, akinek jelentős kultusza van a nyugati kultúrában. Személyét számos művész megörökítette (például Liszt Ferenc, Roberto Rossellini, Franco Zeffirelli), és a katolikus közösségek által lakott helyeken, számos templom, közterület, kisebb városrész, vagy nagyváros közvetett vagy közvetlen névadója. „Ferenc legnépszerűbb és legismertebb művének, »a Naptestvér énekének« keletkezését a Perugiai Legenda meséli el minden részletével együtt. E szerint a Naphimnusz ujjongása Ferencben nem a sikerek csúcsán, a természet szemlélése közben, a lelkesedés tetőfokán született meg. Éppen ellenkezőleg, szinte a mélyponton. Megírásakor Ferencet szemfájása és egyéb betegségei kínozták, nem tudott aludni, viskójában egerek zavarták, lelkére sötétség nehezedett. Itt hirtelen megértette, mi vár rá az Úrnál.”  Íme, a mű:

Naphimnusz

Mindenható, fölséges és jóságos Úr,
Tiéd a dicséret, dicsőség és imádás,
És minden áldás.
Minden egyedül téged illet, Fölség,
És nem méltó az ember, hogy nevedet kimondja.
Áldott légy, Uram, s minden alkotásod,
Legfőképpen urunk-bátyánk, a Nap,
Aki a nappalt adja
és aki reánk deríti a te világosságod.
És szép ő és sugárzó, nagy ragyogással ékes:
A te képed, Fölséges.
Áldjon, Uram téged Hold nénénk
és minden csillaga az égnek;
Őket az égen alkotta kezed fényesnek, drágaszépnek!
Áldjon, Uram, tégedet Szél öcsénk,
Levegő, felhő, jó és rút idő,
kik által élteted minden te alkotásodat.

Áldjon, Uram, tégedet Víz hugunk,
oly nagyon hasznos ő,
oly drága, tiszta és alázatos.
Áldjon, Uram, Tűz bátyánk;
Vele gyújtasz világot éjszakán.
És szép ő és erős, hatalmas és vidám.
Áldjon, Uram, téged Földanya nénénk,
Ki minket hord és enni ad.
És mindennemű gyümölcsöt terem,
füveket és színes virágokat.
Áldjon, Uram téged minden ember,
ki szerelmedért másnak megbocsát.
És aki tűr gyötrelmet, nyavalyát.
Boldogok, kik tűrnek békességgel,
Mert tőled nyernek majd, Fölséges, koronát.
Áldjon, Uram, nővérünk, a testi halál,
Aki elől élő ember el nem futhat.
Akik halálos bűnben halnak meg, jaj azoknak,
És boldogok, akik magukat megadták
te szent akaratodnak,
Második halál nem fog fájni azoknak.
Dicsérjétek Uramat és áldjátok,
És mondjatok hálát neki,
és nagy alázatosan szolgáljátok.

(Sík Sándor fordítása)

Életigenlők.hu

Similar Posts