Sinkovits Imrére, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas magyar színművészre, érdemes és kiváló művészre emlékezünk életigenlő aktoraink illusztris körében, mert folyó hó 21-én töltötte volna be 92. életévét. A család felett vélhetőleg ott lebeg a színjátszás géniusza, mert öccse, Sinkó László Kossuth-díjas színművész, felesége, Gombos Katalin szintén színművész volt. Gyermekeik Sinkovits-Vitay András (1952) és Sinkovits Mariann (1954) szintén színművészek.
Sinkovits Imréről, melengető, jóságos, olykor ironikus basszusáról (Wales-i bárdok szavalat) a laudátornak első hangon a nagybetűs színész, Őze Lajos szavaival maga a színjátékos jut eszébe. Merthogy műfajtalan színész lévén kiváló stílusérzékkel a munkástól (Legenda a vonaton) az egyetemi professzorig, művész zseniig (Kempelen Farkas, Berlioz, Liszt Ferenc) a kisembertől, az iszákos trógertől (Külvárosi legenda) a nagy formátumú történelmi hősökig; Ádámtól Luciferig, a vígjátéktól, (A tizedes meg a többiek, Kaviár és lencse) a humoreszktől (Mellékhatás) a zenés műfajokon át (Charlie nénje) a tragédiáig (Az ember tragédiája) mindent hitelesen tudott játszani, ez a legkolosszálisabb színész egyéniségek közt is fehér holló ritkaságú.
Visszatérve csodás orgánumára egy olyan hétpróbás banditát is mint a Volt egyszer egy vadnyugat Frank-je szinkronjával majdhogynem szimpatikus fickóvá tudott varázsolni, persze ehhez Henry Fonda is kellett, de az amerikai színészlegendával való egy(ideg)húron pendülő össz – és hangjátéka az előbb leírtakat fényesen igazolja.
Életigenlések garmadája
1. Ars poeticá-ja
„… az én életem a színház. S a hitvallásom; hiszek a színházban, a művészetben, az érzelemben és az emberi értelemben. Én az érzelmekre ható színházat vélem igazán modernnek. Csakhogy, minden dolgok dialektikája, hogy az érzelem felkeltésének az útjai értelmi cselekvések kockáival kövezettek. Én magam is először néző, vagyis olvasó módjára fürdöm meg a szerepeimben. Hagyom magamra hatni az író gondolatait. Azt akarom megtudni, hogy szeretem, vagy gyűlölöm az író által megálmodottat. Félreértés ne essék, nem a szerepemet, hanem az alakot, amelyet az író írt. Majd ezt az első benyomásomat akarom felidézni a nézőben. Így építem, építgetem a figurát apró kövekből nagy alapokra, majd később egyre kisebb kockákkal. Faragom és csiszolgatom, amíg össze nem áll egyetlen alakká. Amikor így tudatosan felépítem, akkor lepergetem az egészet magam előtt, úgy mintha én lennék a néző. Átélem a szinte lehetetlent, a magam látását. Ehhez egyetlen eszköz, hogy ismerni kell a nyersanyagot, amellyel dolgozom. A nyersanyag pedig én vagyok. A testem, és legbelül, amelyet szellemnek neveznek. Ismerni kell az erényeket, de még fontosabb a fogyatékosságokról tudni. Legszigorúbb kritikusom én vagyok, hiszen én tudom igazán, hogy mennyit nem tudok. … Abban hiszek, hogy a színház segít az embereknek jobbá, szebbé tenni az életüket. Én azért lettem színész, mert úgy éreztem, a hogyanról van mondanivalóm.” (Film Színház Muzsika – 1961. 25. szám)
2. Hit, tartás, szorgalom, kitartás, természetszeretet
Az Árpád Gimnázium diákjaként lett cserkész, amely kitöltötte ifjúsága minden percét. Katolikus hittanára, dr. Könözsy Lajos hatására még a papi pályán is elgondolkodott. A második világháború alatt – mint cserkész – kármegfigyelő szolgálatot teljesített a Margit-szigeti víztoronyban és a Szemlő-hegyi víztározónál.
Sinkovits többször is elmondta, hogy hitét, tartását, önállóságát, szorgalmát, kitartását mind ezeknek az éveknek köszönheti, ahogy erős katolikus hitét is: ezekben az években azon gondolkodott, hogy papi pályára lép. Ezt idővel természetszeretete miatt felváltotta az erdész, illetve a kertész szakma, de Jászai Mari írásainak hatására végül a színészi pálya mellett döntött.
3. Félelmet nem ismerő hazafiság
Mert a forradalom leverése után felbujtás vádjával eljárást indítottak ellene, ugyanis elmondta Petőfi Nemzeti dalát a forradalmi időkben, vállalva a politikai meghurcoltatást is, de a népszerűsége miatt nem merték börtönbüntetésre ítélni
4. Korán kiérlelődött magyarságtudat
Nagyapja, Sinkovits Vince meséi mellett nőtt fel, aki sokat regélt Attiláról, Csaba királyfiról, a hadak útjáról, 1848-ról és az első világháborúról.
5. Végső üzenete
Elhangzott az óbudai Kőrösi Csoma Sándor Gimnáziumban:
„Egy hetven esztendős vén diák az óbudai Árpád Gimnáziumból kéri türelmeteket néhány mondat erejéig. Legelébb is, sohasem felejtsétek el iskolátok névadójának, Kőrösi Csoma Sándornak élete példáját. No nem kell ezért világutazókká válnotok, hogy a magyarság eredetét, őshazáját felkutassátok. Akad felfedezni, megőrizni való e 75 esztendeje Csonka Hazában is! (Elég ha Csoma Sándor szülőfalujára, a háromszéki Kőrösre gondolunk.) Nem kell elzarándokolni a távoli Dardzsiling régi angol temetőjébe sem, ahol végre megpihen „…egy szegény, árva magyar pénz és taps nélkül! Ki nemzetének bölcsejét kereste és a maga sírját találta itt – de halhatatlanságát is!”, miként sírfeliratán olvasható. Élete példáját kutassátok s kövessétek! Önfegyelmét és szorgalmát, keresztény hitét és edzett testét, puritán életvitelét, hatalmas műveltségét! S mindezeket a Haza és Emberiség szolgálatába állítva! Ez a mai harsogó-csápoló-idegrángásos, lélektelen „fogyasztói társadalom”, diszkóival, hamburgerjeivel, drogos-alkoholos tömeghisztériájával, mint a hínár húz le a tartalmatlan, csenevész élet mocsarába! Az így elsatnyult testben, milyen lélek lakozhat? Márpedig Magyarországnak testben és lélekben is erős, egészséges, keresztény Ifjúságra és Családokra van szüksége, ha fenn akarunk maradni a jövő századokban, évezredekben! De feladat vár Rátok a nyelvápolás terén is. Nem a tibeti nyelvtan s szótár elkészítése, csupán Édesanyátok nyelvének tisztán tartása, megőrzése, hogy szeplőtlen gazdagságában adhassátok tovább gyermekeiteknek, unokáitoknak! Mert ez az egyik, tán legerősebb kapocs, mely összeköt Valamennyiünket, élő és holt magyarokat! Végezetül! Nem az Őshazát kell keresnünk! (De azért ismerjük meg a tudósok, nyelvészek, régészek s néprajzosok eddigi kutatásait, eredményeit.) Ezt a mostani, megcsonkított, fenyegetett sorsú Hazát kell megismernünk, felemelnünk, becsülnünk és megvédenünk, magunknak s a Jövendőnek! Tamási Áronnal szólva: „Mi végre vagyunk a világon? Hogy valahol otthon legyünk benne!” Ez a „valahol”, itt van a talpunk alatt! Magyarország! Fiatal Barátaim! Tudom, nem kevés, amit kértem Tőletek. De csak így, s csak ezért érdemes élni! Márpedig e Nemzetnek annyi hősi halottja volt, most hősi élőkre van szüksége! Hiszem, Ti azok lesztek! Megfáradt, öreg, de szeretetet, hitet sugárzó karommal ölellek Benneteket!” – Sinkovits Imre.
Színművészi pályája
Sinkovits Imre 1951-ben szerzett diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1957-ig a Nemzeti Színház, utána 4 évig a József Attila Színház tagja volt. 1963-ban ismét a Nemzeti Színházhoz szerződött, amelynek 1989 óta örökös tagja.
Sinkovits Vas megyei horvát származású családba született Budapesten. Édesapja, Sinkovits Jenő a családi vendéglőt vezette, amíg a gazdasági válság csődbe nem juttatta – ekkortól édesanyja, Göndöcs Terézia is dolgozott, főként varrással szerzett jövedelmet, édesapja pedig főpincér lett az Ilkovics étteremben, helyzetük lassan stabilizálódott.
Kispesten nevelkedett, ahol nagyapja, Sinkovits Vince meséi mellett nőtt fel, aki sokat regélt Attiláról, Csaba királyfiról, a hadak útjáról, 1848-ról és az első világháborúról. Miként írtuk a gazdasági válság csődbe juttatta a család kisvendéglőjét. Ebből a gyermek Sinkovits csak annyit fogott fel, hogy kisebb lakásba kellett költözniük, ahol később öccse is Sinkó László megszületett. Édesanyja az otthoni munka közben németül tanította fiát. Ennek a második világháború alatt nagy hasznát vette.
Sinkovics Imre az Árpád Gimnázium diákja lett.
Itt avattatott cserkésszé, amely kitöltötte ifjúsága minden percét.
Később édesanyjával és két testvérével együtt Somogy megyébe költöztek a nagybátyjához, ahol mint leventekorút, befogták kötelező hadi munkára. 1945 őszén újra elindult a tanév az Árpád Gimnáziumban. 1947-ben érettségizett, majd felvételt nyert a Színiakadémiára. 1948-tól a Belvárosi Színházban, 1949-től az Ifjúsági Színházban lépett színpadra, ösztöndíjas hallgatóként az Apák ifjúsága című színdarabban láthatta a közönség. 1951-ben megszerezte a diplomáját a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, valamint összeházasodott kolléganőjével, Gombos Katalin színésznővel.
1956-ig a Nemzeti Színházhoz szerződött, majd a forradalom leverése után felbujtás vádjával eljárást indítottak ellene, de a népszerűsége miatt nem merték börtönbüntetésre ítélni. Ehelyett a Nemzeti Színház vezetősége fél évre eltiltotta őt a színpadtól, végül elbocsátották.
Két évvel később, 1958-ban, a József Attila Színházban ismét színpadra léphetett.
1963-ban pedig visszatérhetett a Nemzeti Színház társulatába is, amelynek aztán évtizedeken át a tagja lett. Olyan színművekben játszott, mint Madách Imre: Mózes, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde, William Shakespeare: Lear király. Felejthetetlen alakítást nyújtott számtalanszor a világot jelentő deszkákon, felsorolni is lehetetlen emlékezetes szerepeit, de még megkísérlek párat: Husz János Németh László drámájában, Prospero a Viharban, Bódi Vencel Sütő András Advent a Hargitán című darabjában, és színpadon is játszotta Örkény Tótékjának egyik főszerepét.
A filmek világában is rendkívül sokat foglalkoztatott színművész volt; szerepelt a Rákóczi hadnagyában (1953), a Föltámadott a tenger I-II.-ben (1953), A kőszívű ember fiaiban (1964), az Egri csillagok I– II.-ben (1968), az Isten hozta, őrnagy úr!-ban (1969), a Pirx kalandjai (1972), vagy az Egy óra múlva itt vagyok… (1971) című tévésorozatokban. Így nevéhez számos legendás filmszerep fűződik, ezek közül is kiemelkedik A Tizedes meg a többiek főszerepe, a Két félidő a pokolbané, az Egy szerelem három éjszakája és Latinovits Zoltán mellett, az Örkény István Tótékjából készült Fábry Zoltán rendezte Isten hozta, őrnagy úr című filmekben. Az Egri csillagok filmváltozatában Dobó István egri várkapitányt alakította, és a történelmi személyiségről elsősorban az általa megformált kép él a mai generációkban. A magyarok Kárpát medencébe érkezésének 1100. éves évfordulóján bemutatott Honfoglalás című filmben, Franco Nero mellett, ő formálta meg Álmos Vezér szerepét.
Sokoldalúságát bizonyítja, hogy kevesen voltak, akik nála szebben tudtak volna szavalni. Például köztudott, hogy elmondta Petőfi Nemzeti dalát a forradalmi időkben, vállalva a politikai meghurcoltatást is.
Így nem véletlenül a szinkronizálás világában is rendkívül népszerű volt, hiszen ő szólaltatta meg Törpapát a Hupikék törpikékben, ő volt a mesélő a Micimackóban, Mufasa Az oroszlánkirályban, vagy Aronnax professzor a Némó kapitányban és a régi széles vásznú filmeposzokban például a Ben Hurban Arriusnak, a Volt egyszer egy vadnyugatban Henry Fondának ő kölcsönözte a magyar hangját.
Pályafutása során számtalan díjat és kitüntetést is kapott; többek között Jászai Mari-díjat (1955, 1962), Kossuth-díjat (1966), Magyarország Érdemes Művésze díjat (1970), Magyarország Kiváló Művésze díjat (1974), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét (1992), Magyar Örökség díjat (1996), vagy Súgó Csiga díjat (2001). 1989-ben a Nemzeti Színház, míg 1997-ben a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja lett. 2001-ben a III. kerület díszpolgárává avatták, posztumusz díj formájában. Gyermekei Sinkovits-Vitay András és Sinkovits Mariann. 2014-ben Nemzeti Színház díjat alapított emlékére, 2015-ben pedig a neve után felavatták a Sinkovits Imre kamaratermet a Pesti Vigadóban. Tehát pályafutása alatt szinte minden állami kitüntetést megkapott. 1998-ban megkapta a Sík Ferenc-emlékgyűrűt, 2000-ben pedig az akkor először kiosztott Nemzet Színésze kitüntető címet ő vehette át először.
A Nemzet Színésze hetvenhárom évet élt, és ezalatt generációk számára neve egyet jelentett a minőségi színjátszással. Ezernyi megörökített alakítása Dobóként, Bánkként, Ádámként, Luciferként dicső emléket állít a nemzet nagy öregjének. Sinkovits Imre 2001. január 17-én távozott az élők sorából.
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
