A legújabb kutatások során a tudósok felfigyeltek arra, hogy a növényekben lévő – a fertőzések elleni védekezésül termelt – hatóanyagnak az emberi szervezetben ráksejtképződést gátló hatása van. Úgy pusztítja el a daganat sejtjeit, hogy közben az egészséges sejtek sértetlenek maradnak. Ezeket az anyagokat szalvesztroloknak nevezték el. A szalvesztrolok keserű ízű anyagok, amelyek jelentős mennyiségben csak a biotermelésű zöldségekben, gyógynövényekben és gyümölcsökben vannak jelen. Azok tehát, akik előnyben részesítik a (nem feldolgozott) biotermékeket, valószínűleg nagyobb mértékben védettek a rák valamennyi típusa ellen, mint azok, akik az általában elérhető, vegyszerrel kezelt termékeket választják.
Angliai kutatók, élükön Dan Burke professzorral, felfedezték, hogy az emberi rákos sejtekben létezik egy enzim, amely az egészséges sejtekben nincs jelen és ez az enzim azzal a különleges tulajdonsággal rendelkezik, hogy szalvesztrolok hatására méreganyagot hoz létre, a mi a rákos sejt halálához vezethet. Az egészséges sejtekre nincs hatással.
A kutatók a szalvesztrolok utáni kutatások közben érdekes felfedezést tettek: a friss zöldségek, gyümölcsök, fűszernövények és a feldolgozott élelmiszerek szalvesztroltartalma roppant változó. A hagyományos növénytermesztésben használatos gombaölő szerek például drasztikusan csökkentik a termesztett növények szalvesztroltartalmát, ami nem csoda, hiszen ha a növény kívülről védelmet kap, többé már nem lesz rá szüksége, hogy ellenálló anyagot termeljen. A vegyszerekkel kezelt növények viszont a növényvédőszerek maradékai miatt rákkeltő anyagokat is tartalmazhatnak. Az utóbbi 50–60 év folyamatos növényszelekciós és nemesítési tevékenysége odáig vezetett, hogy azokat a növényeket, amelyek természetes módon gazdagok voltak szalvesztrolokban (és ezért kevés permetezés mellett is jól megvoltak), ma már alig termesztik. A magasabb szalvesztrol tartalom leginkább a növények héjában, magjaiban, leveleiben és a gyökérzet felszínén található, azaz azokon a helyeken, ahol a növény a stresszhatás okozójával találkozik. A biotermesztésű növények közül is azok jöhetnek szóba, amelyek keserű ízűek. Az emberek a keserű ízeket nem igazán kedvelik, így például egy keserű bimbóskel helyett szívesebben esznek édes ízű bimbóskelt. A mai ember előnyben részesíti az egységes megjelenésű, egyforma nagyságú, színű és formájú gyümölcs- és zöldségféléket, ellentétben a régi fajtákkal, amelyek általában kissé csúnyábbak, viszont sok bennük a szalvesztrol.
A kutatók azt kezdték el vizsgálni, hogy melyek azok a növények, amelyek a legnagyobb mennyiségben tartalmazzák ezeket a szalvesztrolokat, és arra jutottak, hogy a biotermesztésű növények közül is azok jöhetnek szóba, amelyek keserű ízűek. A növények immunrendszerét képező anyagok leginkább a növények héjában, magjaiban, leveleiben és a gyökérzet felszínén találhatók, azaz azokon a helyeken, ahol a növény a stresszhatás okozójával találkozik.
Az élelmiszergyártók a kívánt íz, szín és „tisztaság” elérése érdekében eltávolítják a szalvesztrolokat az élelmiszerekből, pl. a gyümölcslevekből és az olívaolajból. E termékek ez által cukor hozzáadása nélkül is édesebbek lesznek. A feldolgozott élelmiszerek ezért általában csak nagyon kevés vagy semennyi szalvesztrolt sem tartalmaznak. Burke és Potter professzor kutatócsoportja arra a végkövetkeztetésre jutott, hogy a mai élelmiszereink 80–90%-kal kevesebb szalvesztrolt tartalmaznak, mint az 50–100 évvel ezelőttiek. Ma már csak a biotermelésű, finomítatlan élelmiszerekben van elegendő mennyiségű szalvesztrol. Ezen védőanyag kivonása és a rákkeltő anyagok élelmiszerekben való megjelenése bizonyára nagyban hozzájárult a rákos megbetegedések számának utóbbi évtizedekbeli növekedéséhez.
Ahhoz, hogy védettebbek lehessünk a rákos megbetegedésekkel szemben, nagyobb mennyiségű szalvesztrolhoz kell juttatnunk a szervezetünket. Ezt feldolgozatlan, biotermelésű zöldségek, gyümölcsök és fűszernövények fogyasztásával tudjuk elérni. Egy angol projekt keretében az emberek jelenleg olyan régi zöldség- és gyümölcsfajok után kutatnak, amelyeknek természetesen nagy a szalvesztroltartalmuk. Mivel a szalvesztrolok hőstabil anyagok, a legjobb elkészítési mód, ha a zöldségeket pároljuk vagy wokban készítjük; főzni viszont nem ajánlott, mivel a főzővíz kilúgozza őket (és a szalvesztrolok a főzővízben maradnak). Ezen kívül használhatunk magas szalvesztroltartalmuk alapján kiválasztott zöldség- és gyümölcskivonatokat (Pl. Salvestrol Xtra). A különböző táplálékkiegészítők (multivitamin készítmények, niacin, biotin, C-vitamin, magnézium és szelén) szalvesztrolokkal való kombinálása, valamint a testmozgás által a sejtekhez szállított többlet oxigén mind jelentősen hozzájárulnak a rákbetegségekből való felépüléshez. Ezt persze még további klinikai vizsgálatoknak is alá kell támasztaniuk. A szalvesztrolok felfedezése mindenesetre további jó ok arra, hogy étkezéseink során a friss és feldolgozatlan bioélelmiszereket részesítsük előnyben.
További információ:
telefon: +36/30-954-0331
e-mail: info@lipovit.eu
You must be logged in to post a comment.