Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 5 perc

Interjú

Megkérdeztük Prof. Dr. Kiss István kutató-orvost, a Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtani Intézet igazgatóját, A rák ellen… Alapítvány kuratóriumi elnökét, hogy mit értsünk vírus genom-on és mi kell a vakcina előállításához?

– Több hazai kutatási eredményről olvashattunk híreket nemrég, izolálták a vírust, megtalálták a vírus genom-ját. Mit jelentenek ezek bővebben?

– Valóban, a Nemzeti Népegészségügyi Központ jelentette be, hogy izolálták a vírust, illetve röviddel ezután a Pécsi Tudományegyetemen a Szentágothai János Kutatóközpont virológiai kutatócsoportja a bioinformatikai kutatócsoporttal együttműködésben leírta a vírus genomját, azaz megállapították a koronavírus örökítő anyagában (ami egyébként RNS, és nem DNS, mint az emberi sejtekben) a nukleotidok sorrendjét. Az izolálás és a tenyésztés azért fontos és nélkülözhetetlen, mert így tanulmányozható a vírus kísérletesen, megfigyelhetők az általa okozott elváltozások a megfertőzött sejtekben, tanulmányozhatók a fertőzés egyes lépései, kipróbálhatók egyes terápiás stratégiák, illetve nem utolsó sorban lehetővé teszi a vírus szekvenálását (a genom leírását). Ez utóbbi történt Pécsen. Ez pedig lehetővé teszi, hogy a vírusgenomban bekövetkező mutációkat vizsgálhassák, a vírus terjedését pontosan nyomon lehessen követni (pl. milyen forrásból, hány helyről, melyik altípusok érkeztek Magyarországra), illetve közvetve segítséget nyújthat a védőoltás kifejlesztéséhez is. A mutációk helye és gyakorisága segít azt is előre jelezni, hogy lehet-e hatékony védőoltást létrehozni a vírus ellen, illetve a koronavírus ellenes gyógyszerek kifejlesztésében is elengedhetetlen.

– Sok információ kering arról is, hogy ez a covid-19 vírus gyorsan mutálódik, ezért kell a szokottnál jóval komolyabb elővigyázatosság…

– Az új koronavírus mutációs gyakorisága jelen tudásunk szerint alacsonyabb, mint például az influenzavírusé. Éppen ezért feltételezhető, hogy ha a vírus velünk marad, akkor nem kell majd évente új oltást kapni, mint az influenza ellen, hanem a védőoltás valószínűleg tartósabb védettséget eredményez majd. Az elővigyázatosság a vírus más tulajdonságai miatt szükséges, elsősorban a fertőzőképessége és a betegségnek az influenzánál magasabb legalitása miatt, ami különösen idősebb és/vagy már fennálló krónikus betegségekben szenvedő emberekre jelent magas kockázatot.

– Egy-egy új betegségre kifejlesztett vakcina és gyógyszerek kutatása milyen folyamatot jelent?

– Az új védőoltások és gyógyszerek kifejlesztése általában éveket vesz igénybe. Az első lépések a laboratóriumi vizsgálatok, amelyek a védőoltások esetén a megfelelő antigének kiválasztását, azonosítását jelentik. A második lépésben, a preklinikai vizsgálatok során sejt- és szövettenyészetben, állatkísérletekben vizsgálják azt, hogy sikerül-e megfelelő immunválaszt kiváltani, vannak-e nem kívánt hatások, illetve hogy milyen módon a leghatékonyabb és legbiztonságosabb a védőoltás beadása. Ezután a humán klinikai vizsgálatok következnek, 3 egymást követő fázisban. Először néhány tucat emberen vizsgálják a biztonságosságot, majd több százas csoporton a hatásosságot, immunogenitást, mellékhatásokat, végül a harmadik fázisú klinikai vizsgálatokban több ezer vagy akár több tízezer ember bevonásával még részletesebben és pontosabban tesztelik mindezeket. Ezután következhet a vakcina engedélyezése.

A gyógyszereknél hasonló az eljárásrend, de természetesen ott nem az immunogenitás, hanem a biokémiai/biológiai hatásmechanizmusok vizsgálata történik az adott szakaszokban.

A fentiekből adódóan arra kicsi az esély, hogy rövid időn belül hatékony védőoltást állítsanak elő, és termeljenek is nagy mennyiségben. Természetesen a hihetetlen erőfeszítések, amelyeket a koronavírus-járvány legyőzése érdekében kutatóintézetek, gyógyszergyárak és egészségügyi hatóságok kifejtenek, jelen esetben biztosan számottevően lerövidítik a védőoltások előállításának időtartamát.

Egyre több helyről hallani, hogy reményteli próbálkozásokról számolnak be a koronavírus védőoltásokkal kapcsolatban. Egyet azonban biztosan tudni kell: a jelen járvány (Európa, Amerika) felszámolása szinte biztosan nem védőoltások segítségével, hanem járványügyi intézkedésekkel fog történni. Éppen ezért nem szabad a csodára várni, hanem nagyon komolyan kell venni azokat a szabályokat, amelyek a vírus terjedését igyekeznek meggátolni.

A vírusellenes gyógyszerekről meg kell jegyezni, hogy itt az adhat reményt, hogy olyan gyógyszereket próbálnak ki az új koronavírus-fertőzésben szenvedő betegeken, amelyek más vírusfertőzésekben valamennyire már hatékonynak bizonyultak. Így tehát a gyógyszerfejlesztés teljes folyamatát ezeknél a szereknél nem kell végig járni, hanem egy ismert, engedélyezett szert kell kipróbálni (és az új célra való felhasználását engedélyezni) egy másik kórokozó/betegség ellen. E területen is több ígéretes közleményt olvashatunk, de ismét hangsúlyozom, hogy a kulcs a betegség terjedésének megelőzése. Annál is inkább, mivel az eddig vizsgált/alkalmazott gyógyszerek nem százszázalékos hatékonyságúak, tehát nem jelentenek tökéletes és abszolút biztos megoldást a fertőzésre.

– Mit várhatunk tehát az orvostudománytól, hogy a lehető legnagyobb biztonságban legyünk?

– Meggyőződésem, hogy lesz COVID-19 védőoltás, ami hosszú távon majd védelmet biztosít a vírus ellen. Persze érdemes belegondolni abba is, hogy az influenza-védőoltásoknál általában jelentős mennyiségű vakcinát nem sikerül felhasználni, mert sokan nem veszik komolyan, nem kérik a védőoltást. Remélhetőleg ez a hozzáállás a koronavírussal kapcsolatosan más lesz, akár az idei járvány tapasztalatai miatt. A halálozás arányokat is biztosan csökkenteni lehet, ha majd a jelenlegi tüneti terápia mellett széles körben lehet hatékony vírusellenes szereket is alkalmazni. Azt sajnos nem remélhetjük, hogy minden koronavírusos beteg meg fog gyógyulni, hiszen az influenza is minden évben szed halálos áldozatokat, annak ellenére, hogy hosszú idő óta fejlesztenek gyógyszereket az influenzavírus ellen.

– Mit tehetünk mi magunk?

– A jelen helyzetben a helyes és felelős magatartás az, ami nagyon nagy valószínűséggel megvéd bennünket a megfertőződéstől. Nem véletlen, hogy azokban az ázsiai országokban, városokban, ahol nagyon szigorú járványügyi intézkedéseket hoztak és a lakosság is felelősen betartotta azokat, igen alacsony a fertőzöttek száma, így például Hong Kongban vagy Taiwanon, de akár Vietnamban is.

Taiwan és a fertőzés kezdeti epicentruma, Vuhan között számos közvetlen repülőjárat van, tehát kifejezetten nagy volt a kockázat, de mégis a majdnem 24 millió lakos közül jelen pillanatban 376 fertőzést tartanak nyilván, azaz az egymillió lakosra eső új megbetegedések száma kb. 16. Ez utóbbi Olaszországban és Spanyolországban 2000 és 3000 körül van, tehát bőven több mint százszor gyakoribb. Taiwant annak idején súlyosan érintette a 2003-as SARS koronavírus-járvány, és ezért mindenki tisztában volt azzal, hogy mennyire komolyan is kell venni a prevenciós intézkedéseket. Melyek is a legfontosabbak?

• Maradjunk otthon! Hacsak nem feltétlenül szükséges (pl. betegápolás, bevásárlás, olyan munka, ami nem végezhető otthonról), ne hagyjuk el lakásunkat! Az olyan alkalmakkor, amikor erre mégis kénytelenek vagyunk, ügyeljünk arra, hogy tartsunk megfelelő távolságot másoktól (minimum másfél, de inkább két méter).

• Lehetőség szerint igyekezzünk minél kevesebb dologhoz hozzáérni, és (pl. boltból kijövet) fertőtlenítsük a kezünket.

• Ne nyúljunk arcunkhoz, orrunkhoz, szemünkhöz.

• Hazaérkezéskor vessük le az utcai ruhát, mossunk szappannal alaposan kezet.

• Másokra is vigyázzunk, ne csak magunkra: ha tüneteket észlelünk magunkon, ne menjünk mások közelébe, ne veszélyeztessük őket.

Ezen kívül még több szabály, tipp létezik, de kettőről szeretnék szót ejteni: Ne üljünk fel azoknak a fél/ áltudományos, néha kifejezetten ostobaságokat állító „információknak”, amelyek leggyakrabban a közösségi médiában terjednek, jószándékú, de naiv ismerőseink megosztásai révén. Csak hiteles forrásból tájékozódjunk.

Végül a maszk használatáról: az említett ázsiai országok példája azt mutatja, hogy a következetes és helyes maszkviselés csökkentheti a járvány terjedését. A helyesen viselt maszk – bár nem nyújt abszolút biztonságot – de csökkenti a megfertőződés kockázatát. Vigyázzunk, nehogy a maszk igazgatása okán az arcunkhoz nyúlással több kockázatot okozzunk, mint amennyi a haszon. Ügyeljünk arra, hogy a levételkor ne érjünk a külső felülethez, és az egyszer használatos maszkokat jól lezárt nejlonzacskóban (akár duplán is lehet) dobjuk el.

Vajda Márta

(Az interjú megjelent a tavaszi Életigenlők magazin ‘Új élethelyzetben az együttműködés a legfontosabb’ címmel készített körinterjúban.)

***                    ***                    ***                    ***

A díjmentes onko-segítő szolgálatot, az Életigenlők magazint, a rákszűréseket a személyi jövedelemadó 1%-ából működteti a közhasznú szervezet. Ezért kérjük, idén is rendelkezz adód 1%-ával A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány javára! Itt olvashatsz bővebben rólunk és a rendelkezés menetéről: http://rakellen.hu/hu/egy-szazalek Köszönjük!

eletigenlok.hu

Similar Posts