Greta Thunberg svéd diáklányt és klímaaktivistát három norvég parlamenti képviselő Nobel-békedíjra jelölte. Thunbergnek az elmúlt fél évben talán mindenki másnál jobban sikerült ráirányítania a közvélemény figyelmét a várható klímakatasztrófára. Ebben szerepet játszhat az is, hogy 16 évével a svéd lány hitelesen tudja képviselni a ma felnövő és eljövendő generációk érdekeit a jelenkor egyéb irányú érdekeivel szemben.
„A hatalmas mozgalom, amit Greta akcióba lendített, nagyon fontos hozzájárulás a békéhez” – indokolta választását a Baloldali Szocialista Pártban politizáló három képviselő egyike, Freddy Andre Oevstegaard, aki szerint a klímaváltozás fenyegetése egyre inkább hozzájárul a háborúk és fegyveres konfliktusok kirobbanásához.
Thunberg azzal került a címlapokra, hogy tavaly arra biztatta a diákokat: ne menjenek iskolába, hanem követeljenek az utcán gyorsabb és hatékonyabb intézkedéseket a klímaváltozás következményeinek elkerülése érdekében. Az akció hamar túlnőtt Svédországon, és átterjedt más európai államokra.
Március 15-én pénteken több mint 50 ország diákjai sétáltak ki az osztálytermekből, hogy rávegyék a politikusokat a cselekvésre.
A politikusoknak és a felnőtteknek csatlakozniuk kell a diákok éghajlatvédelmi mozgalmához, mondta Greta Thunberg 16 éves svéd környezetvédő aktivista a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap hírportálján pénteken, a Fridays for Future elnevezésű mozgalom világméretű tüntetésének alkalmából közzétett írásában.
A klímasztrájk résztvevőinek túlnyomó többsége nem rendelkezik választójoggal. „Képzeljétek el egy pillanatra, hogy ez milyen érzés. Látjuk, ahogyan mélyül a klímaválság, ismerjük a tényeket és mégsem vehetünk részt annak meghatározásában, kik hozzák meg a döntéseket a klímavédelemről. És tegyétek fel magatoknak a kérdést, hogy ti vajon nem sztrájkolnátok, ha azt gondolnátok, hogy a sztrájk segíthet a saját jövőtök biztosításában?”, olvasható a felnőttekhez és politikusokhoz intézett írásban.
„Nem azt akarjuk, hogy reményt adjatok nekünk, azt akarjuk, hogy csatlakozzatok hozzánk”, emelte ki Greta Thunberg a mozgalom több más szervezőjével együtt jegyzett írásában, rámutatva: aki ma 20 év alatti, még 2080-ban is élhet, méghozzá egy olyan világban, amelyben az évi átlagos középhőmérséklet 4 Celsius-fokkal magasabb lesz, mint most. Az ilyen mértékű felmelegedésnek katasztrofális következményei lennének, „folyók lépnének ki a medrükből, a tengerek partvidékén súlyos károkat okozó viharok tombolnának, nem lennének korallzátonyok, a sarki jég olvadása miatt a tengerszint drámai mértékben emelkedne és elárasztana partvidéki régiókat, a Föld egyes részei lakhatatlanok lennének”.
Ezért olyan fontos, hogy mi történik most. A szükséges változásokhoz „mindenkinek el kell ismernie, hogy válságban vagyunk, és mindenkinek el kell köteleznie magát a radikális átalakulás mellett. Szilárd meggyőződésünk, hogy még meg lehet akadályozni a klímaváltozás legszörnyűbb hatásait, de ehhez most kell cselekedni”, írta Greta Thunberg. Kiemelte, hogy nincsen köztes megoldás, vagy „kevésbé rossz választás, amikor a túlélés a tét”, ezért tüntettek március 15-én fiatalok világszerte, „és ezért kérjük, hogy idősebb emberek is jöjjenek ki velünk az utcára”.
„Amikor ég a ház, nem tehetjük meg, hogy egyszerűen ráhagyjuk a gyerekekre a lángok oltását; a felnőtteknek vállalniuk kell a felelősséget azért, hogy egyáltalán kiütött a tűz, ezért most kivételesen mi kérjük a felnőtteket, hogy kövessék példánkat”, írta az aktivista, aláhúzva: „nem tudunk tovább várni”.
A stockholmi diák 2018. augusztus 20-án kezdte sztrájksorozatát, azon a pénteki napon az iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni cselekvésért. Sztrájksorozata globális tömegmozgalommá szerveződött.
Forrás: medicalonline.hu
