Pünkösd a húsvéti időszak megkoronázása

A pünkösd elnevezés a görög pentekoszté, azaz ötvenedik szóból származik. Az Ószövetségben a hetek ünnepének is nevezik, mert hét héttel a kovásztalan kenyér ünnepe után ülték. Jézus korában a Sínai-hegyen kapott Törvény kihirdetésének emléknapja volt, ami az egyiptomi kivonulás utáni ötvenedik nap volt.

Új szövetség

A kereszténységben pünkösd a Jézus feltámadása utáni 50. nap, a Szentlélek eljövetelének napja, húsvét és karácsony után a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe. A húsvét utáni hetedik vasárnap, vagyis az év során május 10. és június 13. közé eshet.

Valójában ekkor, a Szentlélek kiáradásával köttetett meg az új szövetség Isten és ember között:

És adok néktek új szívet, és új lelket adok belétek, és elveszem a kőszívet testetekből, és adok néktek hússzívet. És az én lelkemet adom belétek, és azt cselekszem, hogy az én parancsolatimban járjatok és az én törvényeimet megőrizzétek és betöltsétek. (Ezékiel)

Kettős tüzes nyelvek

Jézus mennybemenetele előtt, halála után 40 nappal megismételte tanítványainak a Szentlélek eljövetelére tett ígéretét:

Hanem vesztek erőt, minekutána a Szent Lélek eljő reátok: és lesztek nékem tanúim úgy Jeruzsálemben, mint az egész Júdeában és Samariában és a földnek mind végső határáig. És mikor ezeket mondotta, az ő láttokra felemelteték, és felhő fogá el őt szemeik elől.

A várakozás és készülődés ideje következett, mígnem Jézus ígérete beteljesedett. Az apostolok és a tanítványok, összesen 120 főt számláló közösség együtt imádkozott, amikor elérkezett pünkösd napja:

És lőn nagy hirtelenséggel az égből mintegy sebesen zúgó szélnek zendülése, és eltelé az egész házat, a hol ülnek vala. És megjelentek előttük kettős tüzes nyelvek és üle mindenikre azok közül. És megtelének mindnyájan Szent Lélekkel, és kezdének szólni más nyelveken, a mint a Lélek adta nékik szólniok.

Úrrá és Krisztussá tette

Az összesereglett, többféle nyelven szóló zarándokok csodálkoztak, amikor saját anyanyelvükön hallották szólni az apostolokat, de Péter elmagyarázta: aminek most mindannyian tanúi, az a próféciák beteljesedése: Jézust, akit keresztre feszítettek, Isten Úrrá és Krisztussá tette – mondta a sokaságnak.

A Megváltó halála után bizonytalanná vált tanítványokat erő és bátorság öntötte el. Az apostolok elméjében eloszlott a homály, elmúlt félelmük, és bátran tanúságot tettek hitük mellett. A bujdosó egyházból a Szentlélek eljövetelével megszületett az erő és a bátorság egyháza: a tanítványok megvallották hitüket, életük feláldozása árán is kiálltak mellette. Az emberek Pétert kérdezték, mit tegyenek?

Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát. Mert néktek lett az ígéret és a ti gyermekeiteknek, és mindazoknak, kik messze vannak, valakiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk.

Aznap háromezer lélek tért meg.

Pünkösdi király és királyné

Pünkösdhöz számos népszokás fűződik, az egyik legismertebb a pünkösdi királyválasztás. Magyarországon már a XVI. században elterjedt volt a szólás, amely a pünkösdi királyság múló és értéktelen voltára utal, vagyis vélhetően a szokás általános volt és már akkoriban rég elterjedt. De miről is van szó?

A pünkösdi királyt erőt, ügyességet igénylő versenyekkel választották meg, ő volt utána egy hétig vagy akár egy évig is a legények vezetője, bírája, akinek engedelmességgel tartoztak.

A pünkösdi királynéjárás termékenységvarázslással összekötött játék, köszöntés, négy főmozzanata van:

• négy kislány vezet egy ötödiket: a legkisebbet és legszebbet, a pünkösdi királynét;
• egy házhoz érve az udvaron vagy az ajtó előtt megállnak, a kiskirályné feje felett kendőt feszítenek ki vagy fátyollal borítják be a fejét;
• az ének közben mozdulatlan állnak vagy lassan körbejárják a királynét;
• termékenységvarázsló mondóka kíséretében felemelik a kiskirálynét.

És persze mindannyian ismerjük az ünnephez kapcsolódó énekes-táncos, dramatikus gyermekjátékokat, amikor két szereplő feltartott karral kaput formál, ez alatt haladnak át a többiek: „Bújj, bújj zöld ág…”.