A szentek csodatételei között gyakori jelenség volt a jövendőmondás, megérzés, telepátia, vagy a távolbalátás. Régmúlt időkben a vallás jelentős mértékben meghatározta az emberek mindennapjait, gondolkodását, a világról alkotott elképzeléseiket. Az emberek jelentős része rendelkezik úgynevezett „paranormális” képességekkel. Nem volt ez másként, a régmúlt időkben sem. A különbség mégis abban rejlik, hogy ma már nem tartjuk ezt isteni eredetűnek, hanem „pszichés” képességeknek. Leginkább azonban mégis az uralkodó osztály, vagy éppen a nemesség soraiból származó emberek képességei, csodatételei maradtak fenn az utókor számára, akiket az egyház szentté, vagy boldoggá avatott.
Sorsukat befolyásolta, és talán a képességeik is azáltal tudtak ily mértékben kiteljesedni, hogy „hittek”, a HIT az, ami megsokszorozta az erőt, ami képessé tette őket, hogy csodát tegyenek. Mégis csupán egy kis részére van magyarázat, annak a számtalan csodának, csodás eseménynek, amit örökül hagytak az utókorra. Csodák márpedig léteznek, és van, amire a tudomány ma már ismer magyarázatot, de a jelentős részük talán még hosszú ideig megmagyarázhatatlan rejtély marad.
Árpád-házi Szent Margitról tudjuk, egy 1510-ből fennmaradt legendából, hogy jövőbe látó képessége is volt, amivel olykor még apjának is segítségére sietett, diplomáciai gondjainak megoldásában. Margit saját halálát is megérezte, és azt megmondta az apáca főnökasszonyának is. Halála után pedig a teste három hétig nem indult oszlásnak, csodák és gyógyulások egész serege következett be.
A monda szerint Árpád-házból való Szent Erzsébet születését is megjósolta Endre király tudósa, Klingsor von Ungerland. Az asztrológus akkor éppen a türingiai udvar meghívására Wartburg várában tartózkodott. Egyszer a csillagok figyelése közben megjósolta, hogy aznap éjjel urának, Endrének és feleségének Erzsébet nevű leánya születik, életének főbb eseményeit, valamint, hogy szentként tisztelik majd. Jövendölése beteljesedett. Erzsébet tökéletes összhangot tudott teremteni Isten és a férje iránt érzett szeretete között. Ápolta és élelmezte a szegényeket. Lajos, a türingiai udvar rosszallása ellenére, támogatta felesége jótékonykodásait. Az Erzsébethez fűződő legismertebb történet a rózsacsoda. Egy alkalommal kötényében kenyeret vitt a szegényeknek, férje megállította, és megkérdezte, mit visz benne. Erzsébet azt állította, hogy rózsákat, és amikor megmutatta kötényét, valóban rózsák voltak benne. A húsz évesen özvegységre jutott Erzsébet gyermekeivel elhagyta az udvart, és fonásból tartotta el magát, gyermekeit megmaradt ékszereiből neveltette. Bár II. András hívta, nem tért vissza Magyarországra. Szent Margithoz hasonlóan Erzsébet is megmondta saját halálának időpontját három nappal korábban, és az ő sírjánál is számos csodás esemény történt.
Ismert és kedvelt szent, Szent Imre herceg. Nevelője Gellért püspök volt, és bár apja kívánságára megházasodott, a legenda szerint szűzies életet élt (cölibátus). Halálának pontos helye nem ismert, mégis érdemes megemlékezni róla, mivel abban az órában, amikor eltávozott, Szent Euszébiosz, a palesztinai Caesarea érseke, papságával és híveivel egy körmeneten vonulva angyalok hangját hallotta a magasban. Szent István fiának, Szent Imrének a lelkét látta felfelé vitetni. Ugyanezen látomás egy esperesnek is megmutatkozott. VII. Gergely pápa 1083. november 4-én István királlyal és Gellért püspökkel együtt avatta szenté Imre herceget. Szent Gellért ugyancsak megjósolta előre saját mártírhalát. A pesti Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt kápolnában nyugodott, ugyanabban a ruhában, amiben mártírhalált halt, hét éven át, mielőtt 1053-ban régi kívánságára Csanádra szállították, elvitték vele azt a követ is, amelyen koponyáját összetörték, és amiről a legenda szerint, a ki – kiáradt Duna hét éven át nem volt képes lemosni a vért. Nem tudni miért, talán a hit volt az-az erő, ami oly gyakori jelenséggé tette a szentek sírjainál bekövetkező csodás gyógyulásokat. Sírjaik zarándok hellyé váltak.
Ilyen szent volt III. Béla lánya, Prágai Szent Ágnes is, aki 1282. március 02-án halt meg, az általa alapított kolostorban. Sírja a huszita háborúkig zarándok hellyé vált, az ott keletkezett legendás gyógyulásoknak köszönhetően. Szent István államalapító királyunk 1083-ban való sírfelnyitásakor is csodás gyógyulások történtek. Hartvik püspök azt írta le, hogy a koporsó felnyitásakor édes balzsamos illatot találtak a sírban, a koporsó színültig tele volt kissé vöröslő, olajos vízzel, ebben nyugodtak a csontok. Sokáig keresték ebben a míves kidolgozású királyi gyűrűt, ami további bizonyságot adott volna a test kilétére. Mivel nem találták, elkezdték kimerni a folyadékot, ami helyére újabb folyadék áradt. A sír körül pedig Jézus gyógyításaihoz hasonló gyógyulások történtek. Szentekről szemtanúk beszámolói alapján, olyan jelenségek leírásai is fennmaradtak, mint a levitáció.
A 17. szádban élt Copertinói Szent József, a repülő szerzetesként vált már életében ismertté egész Európában. 1628ban történt pappá szentelése után egyre gyakrabban fordult elő vele, hogy vallási révületbe esett. Ilyenkor a feljegyzések szerint mise közben, harminc-ötven centire a föld felett lebegett. 1638-ban emelkedett először imádkozás közben a levegőbe egy templomban. Maga VIII. Orbán pápa is tanúja volt József csodálatos képességének, életéről pedig film is készült.
A romolhatatlan szentekről is érdemes pár szót ejteni. Azokról a szentekről és boldoggá avatottakról, akiknek a teste haláluk után évekig, évtizedekig, vagy éppen évszázadokig a természet törvényeinek ellenállva nem indul oszlásnak, mint például Mindszenty József bíboros, Magyarország utolsó hercegprímása. A fehér vértanú testét halála után végakarata szerint Mariazellben helyezték el. Évtizedekkel később újratemetése kapcsán érdekes felfedezést tettek. A szentség állapotában találták a testét: azaz romlatlan volt. Újratemetésekor az esztergomi bazilikában hívők tízezreinek jelenlétében helyezték örök nyugalomra.
Turi Emese
A cikk az Életigenlők magazin 2019. téli-ünnepi számában jelent meg.
