A szociális fóbia kezelésére vagy akár gyógyítására a kognitív viselkedésterápia a leginkább alkalmas. A szociális fóbiával küzdő emberek erős szorongásos tüneteket élnek meg, ha más emberekkel kell érintkezésbe lépniük. Kezelésként gyakran alkalmaznak antibiotikumokat. Ezek azonban korántsem segítenek mindig, és súlyos mellékhatásaik lehetnek. A kutatók szerint a kognitív viselkedésterápia lényegesen jobb és tartósabb sikereket ígér.
Az európaiak 13%-a érintett
A becslések szerint Európában és Észak-Amerikában a felnőttek 13%-a érintett az úgynevezett szociális fóbiákban. Ezeknek a betegeknek részben pánikszerű szorongásuk van attól, hogy más emberekkel kapcsolatba lépjenek. E mellett testi tünetek is felléphetnek, pl. verejtékezési roham vagy heves szívverés.
Az érintettek számára a szociális fóbia erősen csökkent életminőséget jelent. Nem, vagy csak nagyon korlátozottan képesek arra, hogy barátságokat kössenek, mert a más emberekkel való kontaktus stresszeli őket.
A szociális fóbia azonban kihatással lehet a szakmai életre is. A páciensek például elutasítanak egy előléptetést, ha az azzal jár, hogy a jövőben csoportok előtt kell beszélniük, vagy kapcsolatba kell lépniük az ügyfelekkel. Különösen súlyos esetekben ez a betegség akár munkaképtelenséghez is vezet.
Szociális fóbia először tizenéves korban
A szociális fóbia első alkalommal általában 10 és 20 éves kor között lép fel. Az okok sokfélék lehetnek. A származási család éppúgy szerepet játszhat, mint a genetikai hajlam és/vagy a környezetben az iskolatársak körében megélt traumatikus tapasztalatok (pl. pszichés terror).
Ez a szakasz a későbbi életre nézve különösen meghatározó. Ha tehát tinikorban szociális fóbia alakul ki, ez az érintettek jövőjét masszívan befolyásolhatja. Annál fontosabb hatékony kezelési módszereket felkutatni, és ezeket az érintettek számára megfelelő mennyiségben rendelkezésre bocsátani.
Gyógyszerekkel a szociális fóbia ellen
A szociális fóbia antipszichotikumokkal történő kezelése szélesen elterjedt. Többnyire antidepresszánsokat használnak. Ezek a gyógyszerek azonban, ahogy a nevük is mutatja, tulajdonképpen depresszió kezelésére valók. Súlyos mellékhatásaik lehetnek – akár hirtelen halál – és hosszú távon növelik más betegségek rizikóját.
Ettől eltekintve a gyógyszerek mindig csak a tüneteket kezelik, a tulajdonképpeni ok, tehát maga a betegség továbbra is fennáll. Amint abbahagyjuk a gyógyszereket, újra rosszabbodnak a tünetek – ha az antidepresszánsok egyáltalán segítettek.
Szociális fóbiánál hasznos a beszélgetésterápia
Kutatók szerint a szociális fóbia javításának vagy akár gyógyításának a leghasznosabb és egyúttal legkevésbé kockázatos módja a kognitív viselkedésterápia.
A kognitív viselkedésterápia a beszélgetésterápia egyik formája, mely a gondolatokat, az érzelmeket és a viselkedést köti össze. A páciensek szakember vezetésével aktívan szembenéznek a szorongásaikkal, és azokat lépésről lépésre leküzdik.
Az antidepresszánsokkal történő kezeléssel ellentétben a kognitív viselkedésterápia eredményei tartósak, és nincsenek mellékhatásai. Ennek ellenére még mindig sok szociális fóbiást kezelnek kizárólag gyógyszeresen. Az orvosok sokszor szívesebben írnak fel tablettákat, mint hogy utánajárjanak a tünetek okainak.
Kivételes esetekben ésszerű lehet rövidtávon antipszichotikumokat bevetni. A fókuszban azonban mindig a beszélgetésterápia formájában történő kezelésnek kellene állnia.
Forrás: gyogyszernelkul.com
