Kedves Olvasó!
Bízom benne várakozással teli jókedvében találják az ünnepre hangoló sorok.
A napokban, készülve ezeknek a kedvet ébresztő gondolatoknak a megírására meghallgattam néhány podcastot, elolvastam pár írást az ünnepi várakozásról, az emberek mostani lelkületéről. Ezek között volt egy Hernádi Judittal készült beszélgetés a „Szavakon túl” c. műsorban. Ebben a riportban a színésznő elmondta egyik kulisszatitkát, hogy a színpadra lépés előtt kabalából mindig azt mondja, hogy „nincs kedvem” és aztán kilépve a közönség elé, természetesen sikeresen eljátssza a szerepét. Ez nyilván nem kis meglepetést okozott a hallgatónak, ezért a műsorvezető nagyon helyesen visszakérdezett, „hogy érted azt, hogy nincs kedved”? A színésznő válasza: „nézd, akinek kedve van, az amatőr… én profi vagyok!”
Igaz, csupán lelkesedésből nem lehet sikereket véghezvinni. Az elkötelezettség, elhivatottság mellé profizmus, tudás és tudatosság, hatékony együttműködések és hiteles kommunikáció kellenek. Ezt tesszük immár 5 éve a rákellenes munkában. Bevetünk minden olyan erőforrást, amivel a daganat-megelőzés vagy éppen gyógyulás terén megtehető lépésekkel megismertetjük az embereket nap mint nap. Ezt a munkát nem lehet csupáncsak szakmaisággal végezni, kell hozzá alázat és a „soha nem adjuk fel!” szemlélet. Akkor sem adjuk fel, ha napi küzdelmet kell folytatni a fennmaradásért, az anyagi, tárgyi erőforrások megteremtéséért. De úgy kell mindezt tenni, hogy az érintettek, a rászorulók ebből a megküzdésből semmit ne érezzenek. Csak annak örüljenek, hogy térítésmentesen megkapják azokat a szolgáltatásokat, amiket megszoktak tőlünk. Úgy táncolunk, mintha mindig zene is szólna, mintha mindig minden a legnagyobb rendben volna… És ezzel a szemlélettel minden rendben is van, volt, lesz. Ez az a profizmus, amiről Hernádi Judit színművész is beszélt.
Olvastam, hogy az áhítat az Isten utáni vágyakozás szinonimája. Benne van a feltétlen odaadás, a hit, a feltétlen tisztelet, alázat és a szeretet rajongásig fokozott állapota. Így van, ezek a legfontosabb erények és nélkülük az elmúlt 5 évet, de főként a 2020. és 2021. évet csak apátiával, fölösleges panaszkodással, pánikkal terhelve lehetett volna elviselni, hisz napi szinten értek a középpontunkból kimozdító események, amik igencsak megpróbálnak…
„Engedjétek hozzám a gyerekeket!” mondja Jézus. Ez mindenképpen arra ösztönöz bennünket, sokunkat, hogy őrizzük meg a kíváncsiságunkat, játékosságunkat, fegyelmezetten, de mégis egyfajta játszi könnyedséggel éljük meg a nehezebb időszakokat is. A belső erő, a hit mindig mindenben megtámogat.
Advent van. A csendesség és a belső számvetés ideje következik 2021. év végén 2022. év elején. Ilyenkor nagyon fontos a fény, az illatok, a játékosság és a felfokozott vágyakozás, a béke időszaka. Hogyan éljük meg jól az év vége legszebb időszakát kedvünkre; mit tervezzünk előre, mit hagyjunk ‚csak úgy magától’ megtörténni, hogyan engedjük szívünk, lelkünk valódi vágyát kiteljesedni?
Honnan kezdődik a saját igazi lényegünk, az isteni énünk, a gyermeki kíváncsiságunk, el nem feledett játékosságunk, a csendesebben, de mégis látványosan megélt belső békénk? Ezekről az értékekről szól a 13. Életigenlők magazin. Ajánlom minden oldalát szeretettel!
Minden kedves olvasónak, partnernek boldog karácsonyt, életigenlő, elégedettséggel és békével megáldott újévet kívánok!
Vajda Márta főszerkesztő
A rák ellen… Alapítvány igazgatója
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
