Kérjük, egy megosztással támogasd portálunkat!
OLVASÁSI IDŐ KB. 5 perc

A néző a vidám filmért megy be a moziba, tragédiának ott az élet.” – hangzik a híres Bujtor idézet, és valójában is e szerint élt a magyar filmművészet Ötvös Csöpije, aki a monumentális életigenlés, a szelíd, erőszakmentes bunyó és a balatoni szabadság örökös ikonja volt.

Frenetikus energiája, gigantikus, 193 centiméteres termete és a közönség iránti mély alázata miatt ő volt a hazai filmkultúra abszolút bálványa. Jellemző zseniális, kolosszális személyiségére, hogy miközben a kamerák előtt hatalmas pofonokat osztott le a bűnözőknek, a magánéletben és a színfalak mögött végtelenül elegáns, mélyen érző és a tehetség előtt fejet hajtó polgárként élt, aki a család és a testvéri szeretet szent kötelékét mindennél előbbre valónak tartotta.

Bujtor István a Sándor Mátyás c. televíziós sorozat címszerepében

Sándor Mátyástól Bud Spencerig

Kezdetben, mielőtt a pesti és a balatoni flaszter Csöpijévé vedlett volna, Bujtor István frenetikus nemzetközi karriert futott be. Jules Verne regényéből készült monumentális, koprodukciós Sándor Mátyás televíziós sorozat címszerepében az egész európai porondot meghódította. Karizmatikus, nemes arca és fenséges fellépése miatt generációk számára ő lett a szabadságharc és az igazságos bosszú mitikus hőse.

Ám az igazi sorsfordulót az hozta el, amikor a hangja és az alkata örökre összeforrt Carlo Pedersolival, vagyis Bud Spencerrel. Maga az olasz pofonbajnok jelentette ki nyomatékosan, hogy világszerte Bujtor István nyújtotta a legzseniálisabb, legtökéletesebb szinkront az ő figurájához. Bujtor a Sándor Mátyás című sorozat felvételei miatt jutott el a római filmgyárba, ahol épp Bud Spencer forgatott. Az olasz sztár nemcsak csodálta a magyar kolléga orgánumát, hanem filmkészítésre is biztatta: „Szinkronizálni is élvezet lehet, de miért nem csináltok ti is ilyet? Nagydarab, marha embernek itt vagy te, szép táj, jópofa benyögések, pofonok vér nélkül, és a kisgyerek mindenképpen nagyon fontos, akárcsak a happy end. És kész is a film.”

Ebből a zseniális indíttatásból és a balatoni vitorlázás iránti rajongásból született meg az Ötvös Csöpi-filmek (A Pogány Madonna, Csak semmi pánik, Az elvarázsolt dollár, Hamis a baba) utánozhatatlan, hamisítatlan magyar fegyverténye. Csöpi és a suta Kardos doktor (Kern András) párosa a teológiai és a profán humor legszebb szimmetriájával hódította meg a mozipénztárakat. Amikor Bujtor István 2009-ben vészterhes, súlyos betegséggel kórházba került, a hűséges olasz óriás messziről is megrendülten üzent neki: hogy tiszta szívből, lélegzetvisszafojtva drukkol és imádkozik a barátjáért, az ő magyar hangjáért.

Bujtor István és Kern András A Pogány Madonna c. filmben Fotó: Polyák Attila

A háromosztatú testvér-falanx, Latinovits, Frenreisz és a Gundel-örökség

Bujtor István magánemberként a családi fészek legbiztosabb bázisa és megtartó oszlopa volt. Budapesten látta meg a napvilágot Frenreisz István néven. Anyai ágon a híres Gundel vendéglátódinasztia leszármazottja, a Bujtor nevet pedig apai dédanyja után vette fel művésznévként.

A magyar kultúrtörténet legfényesebb, legmonumentálisabb szellemi testvér-falanxát alkották ők hárman. Az anyai ági féltestvér, a zseniális, tébolyultan mély és tragikus sorsú színészkirály, Latinovits Zoltán, maga a 193 centis óriás, Bujtor István, és az öccse, a rocklegenda Frenreisz Károly a Metro, az LGT és a Skorpió motorja. Ez a három gigantikus zseni nemcsak tisztelte, de rajongott is egymásért. Bujtor István volt a család racionális, védelmező középpontja, aki Nelson admirálisként tartotta a frontot a viharok közepette. Latinovits 1976-os tragikus balatonszemesi halála és „szabadesése” után Bujtor élete végéig hordozta a bátyja fájdalmas emlékét, és mindent megtett, hogy a színészkirály kultusza makulátlan maradjon.

Latinovits Zoltán, Bujtor István és Frenreisz Károly Fotó: Farkas Tamás

Az igazi magánéleti menedéket és nyugalmat a szerető családi kikötő jelentette számára. Első feleségétől, Perényi Esztertől születtek imádott gyermekei: fia, Bujtor Balázs, aki hegedűművészként a zene világát hódította meg, és lánya, Bujtor Anna, aki jogászként és drámapedagógusként vitte tovább a szellemi örökséget. Élete második felében a legnagyobb boldogságot és hűséges társat második felesége, Bujtor Judit oldalán találta meg, aki mindvégig biztos hátországot nyújtott a művész viharos balatoni és színházi vállalkozásaihoz.

A Szabad Zóna kapitányai a vitorlázás szerelmesei

A vitorlázás Bujtor István számára nem hobbi, hanem vallás és egzisztenciális szabadság volt. A hatszoros magyar bajnok kormányos a Balaton hullámain, a Rabonbán fedélzetén és saját hajóján, a legendás Tamangón gyűjtötte maga köré a korszak legfényesebb szellemi és zenei krémjét. A fedélzeten igazi, felbonthatatlan baráti szövetség alakult ki.

Gyakori játszótársa és vitorlázó partnere volt a szelíd, de mokány Tenkes kapitány Zenthe Ferenc, a fanyar humorú dalnok, Koós János, és a rockzene grál lovag ikonja, Kóbor János, az Omega frontembere. Amikor ezek a szellemi óriások kifutottak a füredi vagy a tihanyi kikötőből, a fedélzeten elolvadt minden világi és politikai kötöttség, ott csak a szél, a jó balatoni borok, a nevetés és a végtelen szabadság uralkodott.

A közönség hűséges hűbérese

A népszerűséget Bujtor sohasem gőgként vagy elérhetetlen ikonként élte meg, hanem mindenki virtuális családtagjaként. Szerette a közönségét, a Balatonon, Tihanyban és Siófokon járva, miként a Rabonbán vitorlásának kormányát fogva is mindenkihez volt egy kedves szava. Ha az utcán megszólították, nem bújt el a spanyolfal mögé. Baráti, gentlemani alázattal adomázott a járókelőkkel, mert tudta, hogy Ötvös Csöpiként ő a magyar otthonok állandó, hívatlan, de mindig szívesen látott vendége. A Tihanyi Szabadtéri Színpad igazgatójaként is a kellemest a hasznossal összekötő, önfeledt szórakoztatást szolgálta.

Farkas Ádám Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása Balatonfüreden, a Vitorlás téren

Életfilozófiája szerint a kicsi, a nem igazán fontos dolgokat félretette és csak a nagy, a jó ügyekre figyelt. Az életet és a színházat az utolsó minutumig teli tüdőből, hatalmas acél-akarattal végigjátszotta. Emléke előtt tisztelegve a Balaton partján, Balatonfüreden szobor őrzi az alakját, amint a vitorláshajó kormánya mögött áll, dacosan a szélbe nézve pontosan úgy, mint egy kapitány, akit a halál sem vehet le a lábáról.

Batári Gábor

***                    ***                    ***                    ***

Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!

eletigenlok.hu

Similar Posts