Interjú Prof. Dr. Nagy Nándor őssejtkutatóval
Az őssejtek kutatása és terápiás alkalmazása az elmúlt évtizedek egyik legizgalmasabb orvostudományi területe. Ezek a sejtek rendkívüli adottságokkal rendelkeznek és reményt jelentenek számos egészségügyi probléma megoldására.
Az őssejtek olyan nem specializált és megújuló sejtek, amelyek képesek önmagukhoz hasonló sejteket létrehozni, illetve specializált testi sejtekké – például vér-, csont-, izom- vagy idegsejtekké – differenciálódni. Az elmúlt évtizedek kutatásai jelentős előrelépést hoztak, és bizonyos esetekben a klinikai alkalmazás is megkezdődött. Ugyanakkor az interneten és a médiában gyakran találkozhatunk félrevezető állításokkal az alvó őssejtek aktiválásáról vagy „őssejt-aktiváló készítményekről”. Prof. Dr. Nagy Nándor őssejtkutató segítségével áttekintettük a tudomány jelenlegi állását, az őssejtterápiák lehetőségeit, valamint a laikusok számára fontos tudnivalókat, miközben a leggyakoribb tévhiteket is tisztáztuk.
Mit nevezünk őssejtnek? Miben különböznek a test többi sejtjétől?
Az őssejt egy különleges sejttípus, amely minden többsejtű élőlényben megtalálható. Bár egyszerű felépítésű – kisméretű sejtmagja és szegényes citoplazmája van –, egyedülálló módon osztódáskor kétféle sejtté alakulhat: egy differenciált sejtté (például izom-, ideg- vagy vérsejt), és egy differenciálatlan leánysejtté, amely megőrzi az őssejt tulajdonságait és tovább képes osztódni. Ez az aszimmetrikus osztódás biztosítja a folyamatos megújulást és a szervezet tartalékait. Az őssejtek kulcsfontosságúak a magzati fejlődéshez, a szövetek regenerációjához és sérülések utáni helyreállításhoz.
Kutatásuk forradalmi lehetőségeket kínál a gyógyításban: potenciálisan szerepük lehet cukorbetegség, Parkinson-kór, szív-érrendszeri betegségek, valamint rosszindulatú hematológiai kórképek, melanóma és egyéb daganatos betegségek kezelésében. Az őssejtekkel kapcsolatos felfedezések a hétköznapi ember érdeklődését is felkeltik: a médiában is egyre gyakrabban találkozunk az őssejtek terápiás alkalmazásáról felröppenő hírekkel.
Van-e különbség az embrionális és a felnőtt (szöveti) őssejtek között? Miért fontos ez terápiában?
Az embrionális és a felnőtt (szöveti) őssejtek között alapvető különbségek vannak eredetükben, képességeikben és terápiás lehetőségeikben. Az embrionális őssejtek korai embriókból származnak, pluripotensek, vagyis bármilyen sejttípus kialakítására képesek. Ez óriási potenciált jelent a regeneratív orvoslásban, elvileg bármilyen szövet vagy szerv pótlására alkalmasak lehetnek. Ugyanakkor alkalmazásuk komoly etikai kérdéseket vet fel, és a gyakorlatban nehéz pontosan szabályozni átalakulásukat, ami akár daganatos elváltozások kockázatát is hordozhatja. A felnőtt (szöveti) őssejtek kifejlett szervezetből származnak, és csak bizonyos sejttípusokká tudnak alakulni (például csontvelői őssejtekből vérsejtek, bőr őssejtjeiből bőrsejtek).
Előnyük, hogy származhatnak a páciens saját szervezetéből, így nincs kilökődési kockázat és etikai akadályok. A két típus közötti fő különbség tehát az, hogy az embrionális őssejtek nagyobb fejlődési potenciált mutatnak, a felnőtt őssejtek pedig nagyobb biztonságot és etikai elfogadhatóságot kínálnak. Izgalmas kutatási irány az indukált pluripotens őssejtek (iPSC) létrehozása (orvosi Nobel-díjat kapott a felfedezés), amikor a beteg saját sejtjeit programozzuk vissza embrionális állapotúvá, egyesítve a két őssejttípus előnyeit. Jelenleg azonban a klinikailag bizonyított terápiák többsége felnőtt őssejtekre épül, míg az embrionális őssejt vagy iPSC-alapú terápiák főként laboratóriumi és klinikai vizsgálatokban vannak.
Milyen betegségek esetén alkalmaznak ma klinikailag igazolt őssejtterápiát Magyarországon és világszinten?
A mai orvosi gyakorlatban az őssejtterápiák már nem a jövő ígéretei, hanem számos betegség esetében bevált, rutinszerűen alkalmazott terápiás módszerek, főként vérképző (hematopoetikus) őssejtek felhasználásával. Ezeket csontvelőből, perifériás vérből vagy köldökzsinórvérből nyerik, és sikerrel alkalmazzák leukémia, limfóma, anémia és egyéb vérképzési rendellenességek kezelésére. A vérképző őssejtek kiemelkedő osztódási potenciállal rendelkeznek és etikai problémáktól mentesek.
Magyarországon több kijelölt transzplantációs központban végzik ezeket a beavatkozásokat felnőttek és gyermekek számára: Szent László Kórház, Dél-pesti Centrumkórház, miskolci Gyermekegészségügyi Központ, valamint egyetemi központok Budapesten, Debrecenben, Pécsett és Szegeden. Az első csontvelőőssejt transzplantáció 33 éve történt, és azóta közel ezer gyermek életét mentették meg ezzel a módszerrel.
Világszinten a rutinszerű őssejtkezelések túlnyomórészt a vérképző őssejtekre korlátozódnak, de léteznek más elfogadott eljárások is: például limbus-őssejt átültetés a szaruhártya sérüléseire, illetve mezenchimális őssejtek immunmodulációs célokra, például súlyos graft-versus-host betegség (GVHD). Kísérleti fázisban kutatják az őssejtek alkalmazását ALS, Alzheimer-, Parkinson-kór, cisztás fibrózis, 1-es típusú cukorbetegség és ízületi problémák (porckopás, ízületi gyulladás) kezelésére. Fontos tudni, hogy a legtöbb hazai magánklinikán az ún. regeneratív ortopédiai beavatkozásokat kínálják őssejt- vagy „sejtmegújító” kezelésként. A két leggyakoribb eljárás a csontvelő-koncentrátum (BMC) és a zsírszövet-eredetű sejtszuszpenzió alkalmazása. Ezeket olykor esztétikai célokra is használják. Ezek valójában minimálisan manipulált saját szövetek, nem pedig engedélyezett őssejtterápia. Hatásuk lehet ígéretes, de a hosszú távú bizonyítékok még korlátozottak. Klinikai vizsgálatok folynak a csontvelői eredetű spermatogoniális őssejtekre is, amelyek a herébe injektálva helyreállíthatják a hímivarsejtek termelését.
Daganatos betegek számára milyen reális lehetőségeket nyújthatnak az őssejtek? Hol tart ma a kutatás?
Magyarországon jelenleg nincs olyan regisztrált klinikai vizsgálat, amely kifejezetten őssejtes terápiát alkalmazna szolid daganatok (pl. emlőrák, tüdőrák, májáttét) kezelésére. Az őssejt-átültetések főként hematológiai daganatokra (leukémia, myeloma multiplex) korlátozódnak. Jelenleg az egyetlen jóváhagyott őssejt-alapú terápia a vérképző őssejttranszplantáció, amelyet például a leukémiában szenvedők kezelésére használják. Ebben az eljárásban először kemoterápiával elpusztítják a rákos sejteket, majd egészséges őssejteket juttatnak a beteg szervezetébe. Ez az eljárás sem rizikómentes: komoly mellékhatások, donor-illeszkedés, graft versus host betegség, fertőzésveszély léphetnek fel. A daganatokat célzó őssejtkutatások több irányban haladnak: őssejtek, mint terápiás hordozók (pl. onkolitikus vírusok célba juttatása), őssejtekből származó daganatpusztító sejtek, iPSC alapú sejttechnológiák, tumor-őssejtek (CSC) célzott kezelése. A klinikai vizsgálatok korai (preklinikai) stádiumban vannak, az előzetes eredmények biztatóak, de a rutin kezelés még várat magára.
Mit jelent az őssejtaktiválás? Létezik ilyen terápia?
Az „alvó őssejtek aktiválása” jól csengő kifejezés, de jelenleg inkább marketingfogalom, mint valódi orvosi terápia. Valójában olyan nyugalmi (alvó) őssejtekről van szó, amelyek csak sérülés, szöveti károsodás vagy gyulladás hatására lépnek működésbe. Biológiai szinten a fejlődő magzatban és a felnőtt szervezetben is a szöveti őssejtek osztódó állapotba kerülnek, ha a környezetükből felszabaduló növekedési faktorok, citokinek hatására aktiválódnak. Ez a sejtbiológiai folyamat zajlik, amikor a szöveteink, szerveink fiziológiás körülmények között megújulnak. Nyugalmi őssejtek például a vázizom szatellita sejtjei, a csontvelői vérképző őssejtek, a bőr hámőssejtjei, a májat regeneráló őssejtek és a bélhám őssejtjei. Klinikailag általános „őssejtaktiváló” terápia nem létezik. Egyetlen kivétel a G-CSF citokinnel történő vérképző őssejtek mobilizálása a csontvelő-transzplantációhoz. Minden más, „őssejtaktiválóként” hirdetett eljárás többnyire kozmetikai vagy esztétikai jellegű, valódi terápiás hatással nem rendelkezik.
Van tudományos alapja az „őssejt-aktiváló” étrend kiegészítőknek?
Az utóbbi években több étrend-kiegészítőt is „őssejt-aktiválóként” hirdetnek, azt ígérve, hogy serkentik a szervezetben található „alvó őssejteket”, és így fiatalító vagy immunerősítő hatást fejtenek ki. Bár laboratóriumi és állatkísérletes kutatások valóban kimutatták, hogy bizonyos vitaminok, antioxidánsok és növényi hatóanyagok hatással lehetnek az őssejtek működésére, ezek az eredmények nem bizonyítják, hogy egy étrend-kiegészítő készítmény emberben képes lenne célzottan „aktiválni” a szöveti őssejteket. A klinikai vizsgálatok hiányoznak, és sem az amerikai, sem az európai hatóságok nem ismernek el ilyen hatású készítményt. Az őssejtek működése rendkívül összetett és szigorúan szabályozott folyamat, nem irányítható egyszerű étrend-kiegészítőkkel. A kiegyensúlyozott étrend és mikrotápanyagok hozzájárulhatnak a sejtek általános egészségéhez, de jelenleg nincs klinikailag kimutatható mód, hogy ezek készítmények valódi őssejtaktiválást indítanának el.
Miért veszélyes a nem bizonyítékokon alapuló „őssejtkezelés” (külföldi „klinikák”)?
A kétes külföldi „őssejtklinikák” gyakran mindenre gyógyírként kínálják kezeléseiket, miközben nincs mögöttük tudományos bizonyíték, engedély vagy biztonsági garancia. A nem ellenőrzött sejtkészítmények súlyos fertőzéseket, immunreakciókat vagy daganatképződést okozhatnak, és több halálos esetet is leírtak. A klinikák gyakran célozzák a daganatos betegeket, vagy azokat, akik gyógyíthatatlan betegséggel élnek (ALS, Parkinson-kór, májcirrózis, sclerosis multiplex) és kétségbeesetten keresnek alternatív gyógymódokat. Ezek az „őssejtes átverések” nem javítanak az állapoton és komoly veszélyt jelentenek. A valódi, bizonyított őssejtterápiák szigorú klinikai vizsgálatok keretében zajlanak, minden más „csodakezelés” kockázatos és megbízhatatlan.
Hogyan ismerhetők fel a félrevezető őssejtkezelések?
A félrevezető kezeléseket gyakran „mindent gyógyító csodaterápiaként” hirdetik, homályos fogalmakkal és kecsegtető eredményekkel reklámozzák, miközben nincs mögöttük tudományos bizonyíték vagy hatósági engedély. Figyelmeztető jel, ha nem árulják el a használt sejtek eredetét, nincs klinikai vizsgálati háttér, túl szépek az ígéretek, az orvos vagy a klinika nem azonosítható, nem szerepel a nyilvántartásban. Az FDA, EMA és az OGYÉI rendszeresen figyelmeztet az ilyen „klinikákra”. Ha szerepelnek ezekben a listákban, feltétlenül kerülendők.
Mi a legreménykeltőbb irány a következő 5-10 évben?
A következő évtizedben az őssejtkutatás egyik legígéretesebb iránya az organoidok, azaz laboratóriumban növesztett miniatűr szervek fejlesztése. Ezek segítségével pontosan modellezhetők a betegségek, tesztelhetők gyógyszerek, és hosszabb távon akár sérült szövetek pótlására is alkalmasak lehetnek. Párhuzamosan fejlődik az indukált pluripotens őssejtek (iPSC) technológiája, amely lehetővé teszi, hogy a páciens saját sejtjeiből immunológiailag kompatibilis sejtek vagy szövetrészletek készüljenek, például retina, dopaminerg idegsejtek vagy hasnyálmirigy-szigetek pótlására. Ezzel közelebb kerülhetünk a vakság, Parkinson-kór és cukorbetegség célzott kezeléséhez. A vérképző őssejt-átültetés ma is rutinszerű, de a közeljövőben génterápiával kombinált, javított autológ sejtek nagyobb biztonságot és hatékonyságot ígérnek örökletes betegségekben.
Látványosan fejlődnek a sejtes immunterápiák, például CAR-T és CAR-NK kezelések a szolid daganatok célzott kezelésére. A regeneratív medicina az őssejtek, a géntechnológia és az informatika ötvözésével már laborban előállított szívizom-, légcső- vagy hólyagpótló szövetekkel kísérletezik, ami hosszabb távon az időskori betegségek és sérülések új kezelési lehetőségeit nyithatja meg. Összességében a következő évtized a személyre szabott sejtpótló terápiák és laboratóriumi szövetpótlás időszaka lesz, ami alapjaiban változtathatja meg a gyógyítást.
Ön mivel foglalkozik kutatóként és mi a fő célja?
A Semmelweis Egyetem őssejtkutató csoportja a fejlődéstan és az immunológia határterületén dolgozik, kiemelt figyelmet fordítva a bélrendszer embrionális fejlődésére és regenerációjára. Kutatásunk középpontjában az idegi, kötőszöveti és vérképző őssejtek kialakulása, vándorlása, differenciációja és a mikrokörnyezetükkel való kölcsönhatás áll. Laboratóriumunk egyik fő kutatási iránya a vastagbélből kinyert idegi őssejtek transzplantációra való előállítása és funkcionális vizsgálata. Célunk a biztonságos, hatékony sejtalapú terápiák kifejlesztése Hirschsprung-kór és más veleszületett bélmotilitási zavarok kezelésére.
A csoportom kutatásai az immunológia területén is jelentősek: a bursa Fabricii stromális és dendritikus sejtjeinek vizsgálata új betekintést ad az immunrendszer evolúciójába, a nyálkahártya-immunitásba és a szöveti környezet szerepébe. Összességében munkánk hidat képez az alapkutatás és a gyakorlati gyógyítás között, és olyan jövőbeli, személyre szabott őssejtterápiák kifejlesztését célozza, amelyek új távlatokat nyithatnak a bélidegrendszeri betegségek kezelésében.
PROF. DR. NAGY NÁNDOR
egyetemi tanár, a Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének tudományos igazgatóhelyettese, az Őssejt és Kísérletes Embriológia Laboratórium vezetője
Kutatási területe az embrionális fejlődés és differenciálódás, a bélidegrendszer fejlődése, valamint az őssejt- és regeneratív medicina. Laborja kiemelten foglalkozik a veleszületett bélidegrendszeri rendellenességek, például a Hirschsprung-kór őssejt-alapú terápiás lehetőségeivel. Oktatóként több TDK- és PhD-téma vezetője, nemzetközi együttműködésekben is részt vesz, például a Harvard Egyetemmel. Kétszer kapta meg a Semmelweis Egyetem Kiváló Diákkörös Oktatója címet (2009, 2020), és több tudományos díjjal ismerték el munkásságát (Apáthy-, Lenhossék-, Bolyai-, Flerkó-Bárdos- és Semmelweis Merit-díjak). Publikációs tevékenységébe több mint száz tudományos szakmai írás, közlemény és könyvfejezet tartozik.
Molnár Éva
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A Rák Ellen- Az Emberért, A Holnapért Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! Az alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
