Jólét vagy jóllét? Noha írásban és hangzásban csak egy betű az eltérés, mégis nagy különbség van az anyagi jólétünk és a lelki jóllétünk között. Valóban igaz a mondás, hogy „a pénz nem boldogít”? Akkor hogyan lehetünk elégedettebbek életünkkel? Cikkünkből kiderül.

A kedvező, gondtalan anyagi helyzet, tehát a jólét habár hozzájárulhat a jóllét (well-being) mértékéhez, a képlet közel sem ilyen egyszerű. Easterlin már a 70-es években kimutatta, hogy

„A pénz nem boldogít.”

Az Easterlin-paradoxon szerint ugyanis látszólagosan együtt jár a pénz és a boldogság, mégis pusztán a magas GDP nem eredményez magasabb boldogság szintet. Kutatás sorozatában a vagyonosabb személyek elégedettebbnek vallották magukat a kevésbé tehetős társaikkal szemben, ám a gazdasági növekedés mégsem tette az embereket általánosságban elégedettebbé életükkel. Kína, Chile és Dél-Korea GDP-je például hiába duplázódott meg, vizsgálata szerint az emberek élettel való elégedettsége nem hogy nőtt, inkább csökkent.

Ez az összefüggés azóta több ízben is kimutatásra került: nem feltétlenül elégedettebbek életükkel a vagyonosabb személyek, gazdagabb országok tagjai. Az emberekre nagyobb hatása van az egyéni, relatív, aktuális jövedelem növekedésnek, mint az országos abszolút jövedelemnek, derült ki több nemzetet összehasonlító vizsgálatból. Ennek oka az lehet, hogy a társas összehasonlításnak kiemelkedő szerepe van gondolkodásunkban. Ezt Lyubomirsky egy klasszikus kutatásban igazolta is. Azt kérdezték, az emberek mit választanának szívesebben: ha kereshetnek 50$-t, míg a kollégáik csak 25$-t, vagy szeretnének inkább 100$-t keresni, míg a kollégáik viszont 200$-t. Az eredmények nem meglepőek, a társas összehasonlítás sokkal nagyobb befolyással bírt, mint maga a pénz konkrét összege. A vizsgálati személyek döntő többsége az 50$-os lehetőséget választotta.

Másik érdekes szempont, hogy a pénz csak rövid távon okoz örömöt, boldogságunkat főként az elmúlt 3 hónap történései befolyásolják. Így legyen szó lottónyertesekről vagy lebénult mozgássérültekről, az egyénre jellemző alap boldogságszintet várhatóan nem fogja hosszú távon befolyásolni a környezete és az adott szituáció, hamar alkalmazkodik az új körülményekhez.

Easterlin elmélete számos kritikusnak adott táptalajt, Wolfers szerint a gazdasági fejlődés és a jóllét igenis összefügg, hiszen például az átlag életkor is alacsonyabb a szegényebb országok körében. Mindkét elméletben találhatunk igazságot, a feltételezések nem ennyire feketék-fehérek. Az Easterlin-paradoxont ezért érdemes óvatosan értelmezni, a szélsőséges körülményeket is figyelembe venni. Amennyiben például valaki egy fejlett országban kevésbé tehetős az átlaghoz képest, az nem feltétlen okoz nagyobb elégedetlenségi szintet, viszont aki egy szegény országban a saját és családja testi épségéért küzd, annál szinte biztosan.

Jóllét

Akkor tehát mi vezet a tartós boldogsághoz? Ennek megválaszolásához fontos elkülönítenünk a szubjektív jóllétet és a pszichológiai jóllétet.

Az aktuális élettel való elégedettségi szint, az, hogy hogyan vélekedünk saját boldogságszintünkről a szubjektív jóllét fogalmi köre. A hedonikus boldogság érzetet használja a köznyelv az általános „boldogság”, a pozitív pszichológia pedig az „öröm” leírásaként. Ezt általában külső motivációk váltják ki, mint a pénz, a hírnév és a szépség. Ez inkább az érzékszervek boldogsága. Meglétéhez könnyű hozzászokni, ezért a hedonikus vágyak elérésérért vagy a kínok elkerüléséért folyamatosan küzdeni kell.

Az úgynevezett eudaimónikus boldogság vagy pszichológiai jóllét eléréséhez viszont az önmegvalósítás lehet a kulcs.

A boldogság hajszolása helyett tanácsos a személyes fejlődésünkre fókuszálnunk, ekkor lehetünk életünkkel valóban hosszú távon elégedettek. Az érzékszervek helyett ez lehet az elme boldogsága, hiszen belső motivációkon alapul, mint a fontos kapcsolatok ápolása, a közösségekhez való tartozás és az az egyéni fejlődés. „Jóból is megárt a sok”, „Nem tud a pénzével mit kezdeni” – a pillanatnyi örömök habár fontosak lehetnek, amennyiben kizárólag azokra fókuszálunk, sosem leszünk igazán boldogok.

A pszichológiai jóllét szoros összefüggésben áll a pozitív önértékeléssel. A lelki egészség pedig kimutatottan jótékony hatást gyakorol a fizikai egészségünkre, életminőségünkre is. Ezért ne feledjük a mondást:

Vigyázz mit kívánsz, hátha valóra válik!

Forrás: mindset.co.hu

Életigenlők.hu

 

Hasonló cikkek