„Jól tudom, hogy ezzel az újabb válogatással sem értem szépíróvá. Továbbra is pedagógus és szociológus végzettségű „talpas” újságírónak tartom magam.”
„És most ebben a hatalmas kommunikációs zajban itt vannak folytatásképpen az újabb kötetnyi Varga-betűk, napi reflexiók, internetes, facebookos környezetükből ismét kiemelve, illusztrációs képeiktől megfosztva, nyomtatott formában. Egyfajta személyes krónika ez is, hiszen tudom, hogy évek múlva már senki sem fog emlékezni arra, mi minden történt velünk itt a XXI. század elején, mitől szenvedtünk, minek örültünk, mi mindent éltünk át és meg a hétköznapokban. Sokszor „csak néztünk, mint a moziban…” hitetlenkedve, értetlenkedve, mi történik, mi történhet még velünk. Én pedig újságíróként, ha tetszik krónikásként nézek, látok és kérdezek. Lehet, hogy olykor talán kicsit másképpen. De rendíthetetlenül tudósítok továbbra is mindarról, ami körülvesz bennünket, amit nem értek, vagy amit furcsának találok, ami foglalkoztat. Makacsul reménykedem abban, hogy sikerül többek kíváncsiságát felkelteni, és ezzel segítek másoknak is látni, nézni, kérdezni!”
ÍZELÍTŐ A KÖTETBŐL
Asszony a babakocsival Van egy törékeny, szemüveges asszony. Korát megállapítani nem tudom, úgy negyven és ötven között. És van a törékeny asszonynak egy szemmel láthatóan is súlyosan fogyatékos gyermeke. Az asszony egy hatalmas babakocsival, amelyben gyermekét tolja, minden reggel ugyanabban az időben, óramű pontossággal felszáll az M3-as metróra az Árpád hídnál, és utazik a Pöttyös utcáig. Évek óta figyelem őket. Mindig ugyanaz a ritmus, ugyanaz a rutin. Az asszony betolja gyermeke kocsiját a metrószerelvénybe, közel valamelyik ajtóhoz. Megállnak. Az asszony a gyermek fejénél, aki fejét hátrabillentve fel-felnéz rá. Ő ilyenkor megsimogatja, kezét hosszan kezében tartja. Nyugtatja, hiszen nem mindig békések a reggelek. Van, amikor az Árpád-hídhoz érkezéskor, még a szerelvény ajtajának nyitása előtt hallani valami furcsa, ugatásszerűt a peronról, ilyenkor már tudom, ma ismét együtt utazunk. Sokan megbámulják őket, de van, aki csak a szeme sarkából mer kilesni rájuk. Az asszony a babakocsival, fejét felvetve, állja a tekinteteteket. Szemében a fáradtság és a szeretet furcsa keveréke.
K. Varga Ibolya: Csak néztünk, mint a moziban és a Varga-betűk című könyvei kaphatók a nagyobb könyvesboltokban Líra Könyv, Bookline webáruház, Libri, és rendelhetők a Kiadom a Könyvemet – Publio – Underground Rukkola könyváruházból, valamint többek között még a kello.hu, a BookFriends, és az Új Könyvek oldalakon.
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, szűréseket, egészségfesztivált, konferenciákat szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
