Ha időben elkezdjük megtervezni az ünnepet, mindenre jut elegendő idő. Össze is írhatjuk egy papírlapra, mit szeretnénk.
A karácsony a kereszténység egyik legnagyobb ünnepe, Jézus Krisztus földi születésének ideje. Ezt a csodálatos eseményt ünnepeljük minden év december 24-én. Sokan már nem az eredeti jelentés szerint tartják meg ezt a napot, a szeretet ünnepét lényegítették át benne.
Karácsonyról nekem először a gyerekkori szentesték jutnak eszembe. Édesapám díszítette a fát mindig nagy titokban, édesanyám pedig a csodás vacsorát, süteményeket készítette a finom illatú konyhában. Pattogó tűz, jó meleg bent a szobában, míg kint a hidegben csikorgott talpunk alatt a szikrázó hó, miközben az éjféli misére mentünk. Ó, mennyire jó volt gyereknek lenni! A szerény ajándékok, egy-egy kártya-csomag, kicsi játékbaba, könyv, olyan nagy érték volt, aminek nagyon lehetett örülni. S főként az együttlétnek. A vacsoraasztalt körül ülve órákig hallgattuk szüleink beszélgetését, történeteit a régi időkről, az élet történéseiről, s rólunk, gyerekekről szóló kedves anekdotákat. Jó volt. Békés volt. Édesanyám nem volt ideges – csak néha, de akkor sem mutatta -, körülötte a finom sütemény, vagy az ínycsiklandó pecsenye illatában a béke felhője úszott, beburkolva valamennyiünket, akik ott körülötte tébláboltunk. Csodálatos karácsonyok voltak. Mert arról szóltak, ami az ünnep lényege: Jézus, család, béke, szeretet.
A karácsonyok általában úgy kezdődnek, hogy meg kell venni a karácsonyfát, ami önmagában is egy nehéz feladat, még akkor is, amikor a gyerekeink már részt vehetnek benne. Mert egy karácsonyfa akkor szép, ha nagy, s egy nagy fa bizony nehéz is. Tanúsítom, volt néhány alkalom, hogy cipeltem. Anya egyedül nem tudja megvenni. Tehát, kemény szervező munkával össze kell hozni, hogy a család erős férfitagja(i) a megfelelő helyen és időben, a megfelelő karácsonyfát válasszák ki és szállítsák is haza. Természetesen kellő mértékben értékelve ezt a nagy tettet, együtt örülünk a szép fának. A következő gonddal karácsony napján szembesülünk, hol lehet a karácsonyfatalp? Tavaly még megvolt! Láttad valahol? Talán a pincében, padláson, vagy a garázs sarkában? Hosszas keresgélés után előkerül porosan, koszosan. Öröm. A talp megvan, de a fát még bele kell állítani valahogy, de vágni, nyesni, faragni kell. Ehhez pedig szerszám és erős kéz is kell. Mindezt nehezíti, hogy már csak néhány óránk van a többi családtag érkezéséig, sietni kell a díszítéssel! Némi veszekedés után a fa beállítva a talpba. Kicsit csálé szegény, remélem nem fog eldőlni, jó az így, már nincs idő újabb próbálkozásra. Majd jövőre szebb lesz. Örüljünk, hogy egyáltalán van. Igen van, de még be kell vinni a szobába, a kérdés csak az, hogy hová tegyük, hová fér, hogy ne essünk el benne, ne boruljon a gyerekekre, ne döntse fel a macska…
Mindeközben hull a tűlevél a fáról, lassan beborítja a szőnyeget. Végre. Elhelyeztük. Jöhet a díszítés, jöhetnek az elmaradhatatlan égők. Igen ám, de hol vannak? Még most sincs kigubancolva az a tavalyi égősor? És hiányzik belőle három égő? Nem vettél másikat? Nincs pót égő? Akkor most mit csináljunk? Hol van konnektor? Az égő nem ér el idáig! Van hosszabbítónk? Már tavaly sem volt! Akkor húzzuk arrébb a karácsonyfát! Nem baj, ha kevés a hely, legfeljebb oldalazva tudunk bemenni a konyhába. Hurrá. Jöhetnek a díszek. Megint a régit tesszük fel? Pedig tavaly megígértük, hogy másikat veszünk, mert ezt már nagyon unjuk! Szaloncukorhoz van akasztó? Persze hogy nincs. Megint cérnával kell kötözni, mint réges-régen és megint nekem kell, mert nekem kell mindent megcsinálni! Csillagszóró? Ó, de jó, tavalyról maradt néhány, szerencsére. A csúcsra való díszt még nem tetted fel? Már nem érjük fel, így marad. Úgysem fogja észrevenni senki.
Ismerős gondolatok? Néhány bizonyosan. S máris eljutottunk a fő kérdéshez, hogyan tudjuk feszültségmentesen, örömben tölteni az ünnepet? Egyáltalán lehetséges? Határozottan IGEN! A karácsony időpontját előre pontosan tudjuk. Tehát időben fel tudunk készülni. Hangsúlyos az „időben” és a „felkészülni” egyaránt.
Ha időben elkezdjük megtervezni az ünnepet, mindenre jut elegendő idő, nem kell sietni. Ennek kettős haszna van. Egyrészt, ha kapkodunk, könnyen hibázunk, másrészt, a fejvesztett rohanás komoly stresszt idéz elő, ami tovább rontja a helyzetet.
A tervet nem kell írásba foglalni, de akár össze is írhatjuk egy papírlapra, mit szeretnénk.
Három papírlapot szoktam magam elé tenni:
1. ajándékok
2. sütemények, ételek az ünnepre
3. teendők időrendi sorrendben.
Ajándékok
Ne felejtsük el, a karácsony nem az ajándékokról szól! Természetesen örülünk, ha kapunk! És még jobban örülünk, ha adunk! A listára írjuk fel mindazokat, akiket szeretnénk megajándékozni. Ez viszonylag könnyű, a neheze ezután jön: mit ajándékozzak, hogy valóban örömet szerezzek! A legfontosabb, hogy minden ajándék személyre szóló legyen! Felmerülhet bennünk, hogy ehhez sok pénz kell! Nem feltétlenül. Az ajándék nem attól lesz értékes, hogy magas ára van. Csak érezhető legyen, hogy ezt a valamit csak tőlem és csak neki adhatom!
Néhány ötlet arra az esetre, ha kevés pénzből szeretnénk ajándékot adni:
• saját készítésű sütemény egy kis dobozkában
• cukrozott narancshéj egy befőttesüvegben, tetejére szép csomagolópapírból vagy textilanyagból kiszabott fedőanyag, kis masnival átkötve
• pirított dió vagy mandula kicsit megsózva, celofán tasakban szalaggal díszítve, mézes dió
• házi lekvár, savanyúság szép csomagolásban
• kis fadoboz, amit decoupage technikával kidíszítünk, akár apró csavaroknak, bizsuknak
• füzetbe írt „szakácskönyv” azokkal az ételekkel, amiket szeretünk
• ha tudunk varrni, készíthetünk takarót, falvédőt, kötényt, szatyrot
• fénykép keretben – nagyszülők különösen hálásak az unokák fényképeiért
• egy fotóalbum régi fényképekkel, kiegészítve néhány kedves sorral
• családról készült fotók egy falinaptárba illesztve
• egy szép papírra összeírjuk az ajándékozott kedves tulajdonságait, borítékba tesszük – még pénzbe sem kerül és garantáltan nagy örömet szerez
• miért szeretlek téged – felsorolni mindazt, ami elvarázsol benned
• kis versikék, amik csak neki szólnak
• régi emlék megjelenítése – fotó egy régi házról, találkozó helyszínéről, nyaralásról
• történetek a családról, anekdoták a gyerekekről egy kis füzetkében leírva
Ezek a dolgok mind olyanok, amik nem, vagy alig kerülnek pénzbe. Kicsit időigényesek, munkával járnak, fejtöréssel, de higgyék el, megéri.
Sütemények, ételek az ünnepre
Először a süteményeket szoktam kiválasztani, hiszen azokat már előre meg lehet sütni. Nálunk „kötelező” a mákos és diós bejgli. A szokásos mézes süteményt már advent elején megsütjük a gyerekekkel. A finom fűszeres illatban közösen díszítjük, tojásfehérjével, színes cukorkákkal. Mindig nagy öröm az ilyen együttlét. A bejglit is előre meg lehet sütni, sokáig finom. Elárulom a titkot, hogyan lehet igazán jó bejglit sütni. A receptet a nagybátyám állította össze, és lassan 80 éve ezt sütjük a családban. Amikor összeállítottuk az ételsort, és a sütemények listáját, írjuk mellé, milyen alapanyagok szükségesek hozzá. Ezzel már kezünkben is van a vásárlási lista, indulhatunk bevásárolni. A tartós élelmiszereket már jóval korábban beszerezhetjük, így nem kell majd mindent egyszerre megvennünk.
Időrendi tervezés
A harmadik listám az időrendi folyamat megtervezése szokott lenni. Melyik napon mit szeretnék elvégezni, hogy minden meglegyen, de ne roskadjak össze a sok munkától. Ha tartom magam a tervhez – akár kis csúszásokkal is -, minden időben, sietség és kapkodás nélkül megvalósul. És stresszmentesen, ami nem utolsó dolog!
Elérkezett a nagy nap! Minden a terv szerint megy, fa beállítva, feldíszítve, ajándékok becsomagolva a fa alatt, sütemények sorakoznak a kamra polcán és ínycsiklandó illat száll a konyha felől.
Itt a pillanat, hagyjunk magunknak legalább 10-15 percet egy kis pihenésre még a legnagyobb rohanás közepette is! Gyors zuhanyozás, átöltözés után feküdjünk le 10 percre a szőnyegre hanyatt fekvésben. Lábainkat derékszögben tegyük fel az ágyra vagy a fotelba. Fejünk alá tegyünk néhány könyvet vagy újságot, hogy a nyaki gerincünk egyenes folytatása legyen a háti gerinc-szakasznak, azaz ne emeljük túlságosan magasra, de ne hagyjuk hátrabillenni sem a fejünket. Ebben a testhelyzetben figyeljünk a légzésünkre anélkül, hogy változtatni akarnánk a légzés ritmusán. Gondoljuk (de csak gondoljuk!) a fejünket felfelé, mintha nyújtózni akarnánk és a farokcsigolyánkat ezzel ellentétesen lefelé. Érezzük meg, amint a gerinccsigolyáink lassan távolodnak egymástól, és a hátunk egyre nagyobb felületen érintkezik a talajjal. Segíthetünk azzal a gondolattal feszességünk oldásában, hogy elképzeljük, hátizmaink olyanok lesznek, mint egy jól kavarható krém, mentesen minden csomótól, keménységtől. Sóhajtsunk néhányat, ez bizonyára jól fog esni, emellett az állkapocs ízületet is jól ellazítja. Két karunkat helyezzük a törzsünk mellé lazán, tenyerünket tegyük a hasunkra. A két könyökünket gondolatban távolítsuk egymástól, ujjainkat picit mozgassuk meg, mintha zongorázni akarnánk. Ugyanígy lábujjainkat is mozgassuk meg néhányszor. A vállainkat távolítsuk egymástól, és figyeljünk arra, hogy a medencénk, csípőnk finoman érintse a talajt. Egyszerűen hagyjuk, hogy a testünk ellazuljon. Ez a néhány perc segít abban, hogy testünk felfrissüljön.
Jöhet az ünneplés! Fontos, hogy élvezzük az együttlét örömét! Békében, szeretetben. Beszélgessünk, játsszunk a gyerekeinkkel, unokáinkkal! Kóstolgassuk a finom ételeket, süteményeket! Hagyjuk, hogy egész valónkat betöltse az a végtelen szeretet, ami Jézus születésével a földre érkezett!
Áldott karácsonyt kívánok szeretettel!
Bátori Zsuzsanna
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
