Sajnos még ma is sokan úgy gondolják, hogy a szilveszteri hangulat nélkülözhetetlen velejárója a petárdák durranása, ami kedvenceinket az őrületbe kergeti, és árkon bokron menekülve, lóhalálában igyekeznek minél messzebbre kerülni a hang forrásától. De miért is jó ez? Kinek jó ez?
Sok állatvédő hallatja a hangját ilyenkor, a közösségi médiában kampányoldalak születnek, hogy lebeszéljék a petárdázókat a szilveszteri hangos ünneplésről. Az utóbbi időben ugyan szabályozva lett a tűzijáték-kérdés, de a kisállatok érzéseivel, félelmeivel igazán senki nem foglalkozik hathatósan. Mi is történik ilyenkor az állatok és gazdáik lelkében, erről kérdeztük Dr. Sütő András kisállatgyógyász klinikus szakállatorvost.
Doktor úr, ön hogy látja: ennek a petárda-kérdésnek lehet-e megnyugtató megoldása?
Abban az esetben igen, ha mindenki belátná, hogy nemcsak felesleges pénzkidobás, hanem veszélyes is, nemcsak állatainkra, hanem a petárdát használó személyre egyaránt. A szilveszteri sürgősségi ügyeletben sok ujját vesztett, roncsolt kezű, lábú, szemű petárdázó szerez életre szóló „emléket” és tanulságot.
Petárdázások idején vélhetően megnövekszik a forgalom az állatorvosi rendelőben. Milyen tünetekkel és panaszokkal keresik fel? Van-e tragikus kimenetelű eset az állatoknál?
Szerencsére az esetek jelentős része a petárda okozta robaj elől fejvesztve menekülő talált kutya. Nekik az ijedtségen és a kimerültségen kívül nincs semmi bajuk. A chipszám alapján az állatorvos gyorsan tudja azonosítani és felhívni a gazdit, hogy meglett a kedvence. Ha több napja kóborol, éhezik, szomjas és ki van merülve, akkor infúziós kezelést, innivalót és meleg ennivalót kap az állat. A menekülés során szerzett sérüléseket (karcolás, vágás, csonttörés stb.) az állatorvos ambulánsan ellátja. Tragikus kimenetelű eset az én praxisomban szerencsére nem fordult elő, de egy gyengébb idegrendszerű állat esetében az ijedtség akár hirtelen szívmegállást is okozhat. Ha menekülés közben az állat a mozgó kocsi elé ugrik, akkor annak sajnos végzetes is lehet a kimenetele.
Mit tanácsol, az állattartók mit tudnak megelőzési céllal tenni ilyenkor?
Állatpatikában lehet kapni kifejezetten állatnak való nyugtatót, amit a petárdázás előtt be lehet adni (általában valamilyen jutalomfalatban, így nem kényszerként élik meg a tabletta beadását, hanem jutalomként fogják fel). Léteznek humán, vagyis emberi használatra szánt gyógynövényes készítmények is, amik macskakarom, macskagyökér, komló stb. kivonatot tartalmaznak, enyhe hatásúak, de ezek alapvetően emberi használatra vannak, állatra nincsenek bevizsgálva, így az adagolás is csak saját felelősségre, egyedi tapasztalat alapján történhet meg. A Bach virágterápián alapuló készítmények is léteznek. Otthoni, a nagyitól megmaradt altatókkal, nyugtatókkal ne kísérletezzünk, mert enyhe esetben allergiás reakciót, durvább esetben komolyabb problémát okozhatnak. Létezik olyan állatnak való táp is, amibe a nyugtató már eleve bele van keverve, de ezt értelemszerűen napokkal az esemény előtt el kell kezdeni adni. Kapható még külön kutyára és külön macskára olyan feromon tartalmú, káros anyagtól mentes, nyugtató hatású párologtató, amit a konnektorba bedugva tudunk alkalmazni. Emberre (sajnos) nem hat. Egyet semmiképpen ne tegyünk: bár az alkoholnak lazító hatása van, oldja a szorongást és a félelmet, de alkohol tartalmú italt ne adjunk kedvencünknek. Sokan megdöbbennek, hogy ezt miért írtam le, de sajnos volt rá eset.
Mit tegyünk, ha nem otthon szilveszterezünk, és kedvencünket nem tudjuk magunkkal vinni?
Ha máshol szilveszterezünk, akkor se hagyjuk kedvencünket egyedül, még ha a lakásban van is, mert az ördög sosem alszik. A menekülési kényszer olyan erős lehet, hogy a még korábban teljesen szelíd állat is megvadulhat félelmében, és akár szó szerint nekimegy a beüvegezett ajtónak, hogy kitörjön, vagy leveti magát az erkélyről. Ilyenkor szerencsétlen állat nem gondolkodik, csak menekül, akár az élete árán is. Ennek elkerülése érdekében kérjük meg a szomszédot, vagy egy rokont, hogy vigyázzon rá. Ha lehet, kedvencünket vigyük be a lakásba, és ha fél, nyugtassuk meg, simogassuk! Mindenkinek van mobiltelefonja, és sokaknak van otthoni kamerarendszere is. Ezt a 2 rendszert (a telefont és a kamerarendszert) össze lehet kötni, és akár telefonunkról is élőben tudjuk követni, hogy kedvencünk éppen hol van, és mit csinál.
Mit tud tenni egy gazdi, ha az állat már sokkos állapotban van?
Takarjuk be pléddel, nyugtassuk meg, és azonnal vigyük állatkórházba. Általában ilyenkor is van 0-24-ben nyitva levő intézmény. Erre előzetesen keressünk rá az interneten, hogy ne akkor kelljen keresgetni, amikor baj van. Az időfaktor sokat számít, életet menthet. Arra azonban számítsunk, hogy néhol bizony borsos ügyeleti díjat fognak elkérni (akár 40.000 forintot is, és abban még nincs benne semmilyen kezelés), ezért mindenképpen vigyünk magunkkal vagy bankkártyát, vagy megfelelő mennyiségű készpénzt. Bár nem olcsó mulatság az éjszakai ügyelet, de kedvencünk minden pénzt megér, pláne ha az élete forog kockán.
Tudna-e a doktor úr valamilyen alternatívát ajánlani a petárdázás helyett?
Igen. Azt a pénzt, amit a petárdákra költenénk, inkább a menhelyek támogatására költsük. Legalább egy évben egyszer adakozzunk, és akkor ebben a nehéz gazdasági helyzetben még jót is tettünk. Kellemes és „eseményektől mentes” boldog ünnepeket kívánok!
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
