Gyakorlatorientált, önismeret alapú, munkapiacra felkészítő képzést indít A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány. Várhatóan 2023. tavasszal kerül sor az első képzés megszervezésére, amit a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. NEA szakmai-működési támogatásból finanszíroz az alapítvány.
A kurzus abban ad segítséget a daganatból tünetmentessé váltaknak, hogy a betegséggel való megküzdésük után hogyan lépjenek újra a munka világába – körinterjú az induló 40 órás képzés előadóival Dr. Gelléri Ágnes klinikai pszichológussal, Bátori Zsuzsanna Alexander-technika tanárral, Görög Mása kommunikációs szakemberrel, Virágh Judit klinikai pszichológus, stílustanácsadóval, valamint a képzésszervező Vajda Márta HR-szakemberrel.
Dr. Gelléri Ágnes
AKI ÖNMAGÁT ISMERI, ŐSZINTÉBB ÉS ROKONSZENVESEBB MÁSOK SZÁMÁRA
Hogyan térjünk vissza a betegség után a remény ösvényére, belső csendünkhöz?
Higgyünk magunkban is! Hiszen mennyi mindent tanultunk az eddigi utunkon: megértést – mások és önmagunk iránt. Szeretetet adni és befogadni – mások és önmagunk irányában. Érezzük, hogy szerencsénk van, ha újra tudunk örülni és örömet adni; ha sikerül rátalálni egy könnyedebb, derűsebb életszemléletre, mert ez kincsértékű segítségünkre lesz. Nagyon jó, ha a testi-szellemi trauma után rá tudunk csodálkozni az erőtartalékainkra, ha mozgósítani tudjuk egyszer volt képességeinket, de még jobb, ha felfedezzük magunkban a megújult lehetőségeket. Nem baj, ha döccen a relaxáció, a meditáció, a jóga és a különböző légző- és a jógagyakorlatok, valamint a sporttevékenységek üteme. Az a fontos, hogy tenni kell megint, csinálni. Mert egészen biztosan bölcsebbé tett minket mindaz, amit átéltünk. Még akkor is, ha ezt kezdetben nem látjuk át teljességében. Segít, ha az indulatainkat méregtelenítjük, a gondolatainkat lomtalanítjuk. Segít, ha türelmesek vagyunk magunkkal. A belső csend az elengedés művészete, a test bölcsessége.
Már tudhatjuk, újra megtanulhattuk jobban elválasztani a lényegest a lényegtelentől. Természetesen még bizonytalan sok minden, de higgyünk a zsigeri megérzéseinknek: ami jólesik, az jót tesz; ami nem, azt kerüljük – ételben, italban, helyzetekben, kapcsolatokban…
Megrendült önbecsülésünket, önbizalmunkat leginkább úgy szerezhetjük vissza, ha kisebb-nagyobb sikerélményeket gyűjtünk be. Merjünk kilépni a megszokott keretek közül, az elvárások és megfelelési kényszerek bűvös köréből – olykor talán még a komfortzónánkat is érdemes elhagyni valami újért, valami reményteljesért. Most már merhetünk álmodni is.
Hogyan hasznosíthatjuk az új helyzet adta eszköztárunkat egy kihívást jelentő szituációban, például egy állásinterjúnál? (Lehet, hogy váltani akarunk, és egy teljesen szokatlan, ismeretlen feladatra szeretnénk vállalkozni és megfelelni.) A nyitottság, a közlékenység a meggyőző, nem a sablonosság; az őszinteség és a tanulni vágyás, nem az ezermesterszereppel azonosulás; a tanulás igénye, nem a mindentudás álarca. Ugorjuk át mértéktartóan azt az önsajnálatot, amely megfogalmazódott bennünk a betegségünk idején és később is – ez nem szolgálhatja az új feladatkörünket, és nem is segít hozzá a továbblépéshez.
Gondoskodjunk arról, hogy minél gyakrabban tudjunk örülni valami apróságnak, például annak, hogy kisüt a nap, látunk egy helyes gyereket, egy kiskutyát, egy nyíló virágot, hallunk egy kellemes zenét… Fontos, hogy el tudjuk engedni a negatív gondolatokat, viszonyokat, és hálásak tudjunk lenni mindazért, amit kaphatunk és adhatunk. A legkisebb jó is, amit tehetünk, az többszörös lesz abban a helyzetben, amikor gyógyultnak érezzük magunkat. Az önkényeztetés nem önzés: szükséges ahhoz, hogy feltöltsük az energiaraktárainkat, mégpedig azért is, hogy másoknak is jusson. Ez olyan, mint a mosoly: akire rámosolygunk, az reményeink szerint vissza is fog mosolyogni.
Bátori Zsuzsanna
AZ ELSŐ ÉS LEGFONTOSABB, HOGY ÖNMAGUNK LEGYÜNK!
Egy állásinterjún csak egyszer van alkalom arra, hogy bemutassuk magunkat, mint jövőbeni jó munkaerőt. Ha ez a bemutatkozás félre sikerül, a mélyebb megismerésre nem kapunk lehetőséget.
Mit kell tennünk, hogy jó benyomásunk legyen a bemutatkozáskor?
Testtartásban, öltözködésben, sminkben és frizurában, egész megjelenésünkben összhangban kell lennünk személyiségünkkel. Ne akarjunk szerepet játszani! Az egyéniségemet, tudásomat, a dolgokhoz való hozzáállásomat kell megmutatnom oly módon, hogy a másik egyértelműen lássa az értékeimet anélkül, hogy erőltetném. Belépek valahová – és a másik látja rajtam, hogy nagyjából milyen ember vagyok.
Hogyan tudom megmutatni magamat?
Az alakomat, magasságomat, az arcvonásaimat nem tudom megváltoztatni, de a testtartásomat igen! A testtartás – vagy még inkább a testhasználat – jól tükrözi egyéniségemet, de mivel tudatos kontroll alatt tarthatom, általa javíthatok megjelenésemen.
Néhány markáns példa arra, hogyan tükrözi testhasználatunk alapvető személyiségünket, anélkül, hogy tudnánk róla (ritkán szoktunk erre gondolni). A félénk ember összehúzza magát, összenyomja a gerincét, és lehorgasztja a fejét. Kerüli a szemkontaktust. Szeretne eltűnni, szinte láthatatlanná válni, lábait szorosan összezárva tartja és karjait is a törzséhez szorítja, vagy „kapaszkodik” a kezében lévő tárgyban – telefonban, táskában, jegyzetfüzetben. Még lélegezni is alig mer, a „bocsánat, hogy élek” attitűd már a bemutatkozás pillanatában megjelenik. Kézfogása bizonytalan, erőtlen, ahogy mondani szokták „döglött hal”, élettelen. A bizonytalan magatartás nem kedvező jel a bemutatkozásnál. Ha Ön munkáltató lenne, szeretne ilyen munkaerővel dolgozni? Az öntelt, nagyképű ember megjelenése határozott, talán túlságosan is fitogtatja az erejét, fölényét. Mindenképpen kihúzza magát, hogy még magasabbnak látszódjon és a mellkasát is jól teleszívja levegővel, hogy még nagyobb legyen. Fejét magasra tartja és orrát kissé az ég felé emeli, ezzel is azt szeretné a másik tudtára adni, hogy hozzá holmi apró-cseprő dolgok nem érnek fel, őt sokkal fontosabb és érdekesebb témák foglalkoztatják. Kézfogása kissé tolakodó, kemény. Ha áll, lábait kissé szétveti, magabiztosságot sugall, s amikor leül, lábait hanyagul keresztbe veti és igyekszik az egész ülőalkalmatosságot kitölteni. Egész magatartása ellenszenvet ébreszt. Kinek kell olyan munkatárs, aki már a belépés pillanatában azt a látszatot kelti, hogy ő okosabb, ügyesebb, rátermettebb mindenkinél?
E két szélsőséges típus között milliónyi variáció létezik, hiszen nincs két egyforma ember – még az egypetéjű ikrek sem teljesen egyformák – és ez nagyszerű dolog! Lehetek önmagam, különlegességem tudatában, azt nem túlértékelve közvetíthetem értékeimet a másik felé. A fontos az, hogy ismerjem magam, milyenek a személyiségjegyeim, milyen irányú az érdeklődésem, milyen témákban vagyok jártas, mik az erősségeim, és természetesen mik a gyengéim.
Testhasználat szempontjából nagyon fontos, hogy mindezt közvetíteni tudjam test-magatartásommal, anélkül, hogy akár csak egy szót is szólnék. És itt visszautalok arra a bizonyos első benyomás 7 másodpercére, ami igazán nem sok, mégis oly sok mindent elmond magamról.
Adódik a kérdés, miként tudom pozitívan befolyásolni testtartásomat anélkül, hogy megjátszanám magam? Kevesen ismerik, de létezik egy módszer, az Alexander-technika, amely segítségével immár több mint száz éve tanítják a tudatos testhasználatot. Ennek révén tudatos kontroll alatt tarthatom minden mozdulatomat, javíthatok rossz tartásomon, elkerülhetem a mozgásszervi fájdalmakat, mivel egész izom- és vázrendszerem jól fog működni. Pozitív következménye – sok minden más között -, hogy jelentősen csökkenthetem általa a stressz szintemet, erősödik az energiám, kevésbé leszek fáradt és nem utolsósorban ÖNMAGAM LEHETEK mindenféle rám erőltetett máz nélkül!
Amikor megérkezem az állásinterjúra – tudással felvértezve, felkészülve, megfelelő öltözékben, visszafogott sminkben… – tudok figyelmet fordítani arra, hogy egész testmagatartásom tükrözze egyéniségemet, kellően határozott, de ne tolakodó legyek, mozgásom harmóniája összhangban legyen mondanivalómmal. Az őszinteség a legjobb belépőjegy egy kapcsolat kialakításában, legyen az magán jellegű vagy akár munka-kapcsolat.
A tervezett képzésben, amelyet az alapítvány kíván létrehozni, megtanítjuk az alapokat, milyen módon tudunk pozitív benyomást kelteni a másik emberben már az első találkozás alkalmával – legyen szó akár a testhasználati kérdésekről, akár a kommunikációról, vagy a többi ehhez kapcsolódó kérdésről. A jelszó: LEGYÉL HARMÓNIÁBAN ÖNMAGADDAL!
Ehhez a felfedezőúthoz kívánok sok örömet Frederic Matthias Alexander egy mondásával: ha jó úton haladunk, a cél ott lesz magától! Legyen ez mindannyiunknak szép karácsonyi ajándék.
Görög Mása
AZ ELSŐ BENYOMÁS MEGISMÉTELHETETLEN
A megszólalásunk, szavaink, hangszínünk javít vagy ront az első benyomáson?
Ez nagyrészt rajunk múlik. A kommunikációban nincsenek 100%-os eredményt garantáló megoldások. Minden ember, akivel kapcsolatba kerülünk, hozza Önmagát és pillanatnyi állapotát az egyes kommunikációs helyzetekbe. Akinek a viselkedését, kommunikációját meg tudod határozni, tudod alakítani, az Te vagy. A másik ember viselkedésére „csak” hatni tudunk a saját viselkedésünkkel. Mit és hogyan mondunk, teszünk az első találkozás alkalmával, sokszor meghatározza egy kapcsolat alakulását. Míg a magánéletben többször adódik alkalom a korrigálásra, addig egy állásinterjú során az első benyomás rossz esetben a végső is lehet. Éppen ezért nem árt alaposan felkészülnünk, és legfőképp önmagunkkal tisztáznunk, milyen képet szeretnénk magunkról otthagyni a másikban. Milyen az az ’”ÉN”, aki megjelenik és megszólal. Hogyan köszönök, mutatom be magam? Mit mondok? Mik a legfontosabb információk, amiket át szeretnék adni? Hogy milyen benyomást teszünk, azon múlik, hogyan és miként kommunikálunk. Milyen a szókészletünk – mennyire szakmai, szegényes vagy gazdag, irodalmi… -; beszédünk stílusa – korrekt vagy bratyizós, barátságos vagy távolságtartó –; mennyire érthetően fogalmazunk, milyen metakommunikációs jeleket küldünk – hangunk tempójával, mélységével, komolyságával, szüneteinkkel. Ezek módosíthatják vagy felül is írhatják mondott szavaink tartalmát.
Mit kell tudni az interjúk világáról? Hogyan legyünk önmagunk? Mikor kell hallgatni, mennyit és mit kell elmondani magunkról?
Az interjút a legtöbb ember vizsgahelyzetnek éli meg, pedig ez egy párbeszéd. Egy potenciális partnerkapcsolat első lépése, melyben az egyik fél a tudását, képességeit és tapasztalatait ajánlja fel a másik partnernek egy hosszú vagy rövidebb távú feladat, vagy munkafolyamat elvégzésére. Ha így gondolunk rá, magabiztosabbak leszünk. Vagyis ne eladni, hanem megmutatni akarjuk magunkat. Akkor tudjuk jól képviselni magunkat, ha nem akarunk másnak látszani, mint amilyenek vagyunk. Azokat a képességeinket, tudásunkat és tulajdonságainkat, szakmai tapasztalatainkat emeljük ki, melyeket fontosnak tartunk az adott munka elvégzéséhez. Tudjunk meg minél többet az adott cégről, de ne akarjuk a bennfentes benyomását kelteni. Válaszoljunk a kérdésekre, és bátran kérdezzünk. Fontos, hogy hagyjuk beszélni a másik felet, s ilyenkor figyelmesen hallgassunk, amit jelezzünk pl. bólintással, tekintettel, hanggal. Ne vágjunk bele a másik szavába. Nyugodtan gondolkozzunk, ne féljünk az 1-2 másodperces csendektől. Több cég e-mailben, telefonon, online videochat platformokon kommunikál, s csak a legutolsó körben szervez személyes interjút, így minden egyes platform tulajdonságait és szabályait ismernünk kell a siker érdekében.
Milyen stílussal lehet eredményes egy jelölt?
Sokszor idézzük, hogy „a stílus maga az ember”. De ez csak akkor igaz, ha a stílus, amit képviselünk, „belülről jön”, vagyis hitelesek vagyunk, s nem egy felvett szerepet játszunk. Persze viselkedésünket az adott helyzethez tartozó „szerepfelfogásunk” is meghatározza. Minden szakmának megvan a maga szakzsargonja, vállalatnak a saját üzleti kultúrája, amit ismernünk kell, hogy képesek legyünk összhangot teremteni a beszélgetés során, s a megfelelő stílust tudjuk kialakítani. Természetes, hogy egy interjú során izgulunk, hisz a legjobbat szeretnénk mutatni magunkról. A nyugodt, kiegyensúlyozott beszédtempó, az érdeklődő és határozott hangsúly nemcsak a partnerünkre tesz jó benyomást, de saját magunkat is jó állapotba hozzuk vele. Fontos, hogy szavainkkal és beszédmódunkkal is tükrözzük hozzáértésünket és egyben érdeklődő, nyitott hozzáállásunkat.
Virágh Judit
AMIT MUTATUNK MAGUNKRÓL, AZT A KÖRNYEZETÜNK VISSZATÜKRÖZI
Miért fontos a külső megjelenés a pszichológia szempontjából?
A pszichológia egészében vizsgálja az egyént: személyiségjegyek, megjelenés, kapcsolati rendszer szempontjából. A külsőnk gyakran utal a belső működésünkre és fordítva. Ha jól vagyunk, az meglátszik rajtunk: gyakrabban mosolygunk, energikusabbak vagyunk, határozottabbak a mozdulataink, a beszédünk, nem kerüljük a szemkontaktust, kiegyenesedik a testtartásunk… és még sorolhatnám, de ugyanakkor a megjelenésünkre is jobban odafigyelünk.
A külcsín kiegészíti a belbecset… Hogyan segít az öltözködés, esetleg a smink ebben?
A ruha, smink, hajviselet a mi „külső bőrünk”. Ez az első benyomás rólunk, ha meglátnak minket. Az elhanyagolt, ápolatlan külső rossz benyomást kelt, de az is, ha túlzásokba esünk. Mindennek megvan a pszichés oka: mit akarunk hangsúlyozni magunkról, mennyire vagyunk tudatosak, fokozott figyelemre vágyunk-e, esetleg kendőzni akarjuk a hiányosságainkat (legtöbbször az önbizalomhiányt) vagy éppen nem akarunk vagy nem merünk kilógni a sorból és annak ellenére követjük pl. az aktuális trendet, ha az nem áll jól nekünk.
Hogyan öltözködjünk „jól”?
A ruhatárunkban is fontos a tudatos szelektálás. Időnként ugyanúgy át kell vizsgálnunk, ahogy a viselkedésünket is. Kifejeznek-e minket az adott holmik színben, formában, Illenek-e hozzánk? Tudjuk-e jól viselni őket? Komfortosan érezzük-e magunkat bennük? Azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy mit vár el az adott környezet vagy alkalom. Van-e dresszkód illetve mit diktál az etikett? Sokan belesodródnak a fast fashion által diktált divatdarabok bűvöletébe és impulzívan vásárolnak. Lehet ötleteket lopni az új irányzatokból, de csak azt szabadna megvennünk, amiben valóban jól mutatunk és tudjuk majd viselni. Megkíméljük magunkat, de főleg a pénztárcánkat a felesleges vásárlástól. Erre érdemes figyelni. A tudatos nő/férfi felépíti a gardróbját. Azt veszi meg, amit könnyen tud variálni, amiben jól érzi magát, jól áll neki. Ez magabiztosságot és stílusismeretet is feltételez. Ha nem vagyunk biztosak abban, hogy mi áll jól nekünk, bátran merjünk segítséget kérni, hiszen a stílustanácsadók és újabban a stíluspszichológiával foglalkozó szakemberek tudnak segíteni.
Sminktanácsadókkal is konzultálsz?
Igen, gyakran küldjük kiváló sminkesekhez vagy kérésre orvos-esztétikai tanácsadásra a klienseket. Ez utóbbi terület manapság komoly előrelépést mutat a kozmetológiában. Sokan vállalkoznak különféle beavatkozásokra, ezért fontos, hogy körültekintően legyen készüljünk fel például egy plasztikáztatásra vagy a manapság olyan népszerű kozmetikai tetoválásokra, egyéb kezelésekre. Ezek maradandó nyomot hagynak rajtunk, nehezen vagy egyáltalán nem tudunk megszabadulni tőlük, ha nem tetszik vagy éppen kimegy a divatból. Traumatizáló lehet és pszichésen rendkívül megviselheti az óvatlan „szépülni” vágyót. Legyünk ebben is nagyon körültekintőek és megfontoltak.
Vajda Márta
CV A SAJÁT MARKETINGANYAGUNK
Ahogy a személyes első benyomásnál is másodpercek alatt dől el jó vagy rossz benyomást tettünk-e a velünk először találkozóra, úgy az önéletrajzok esetén is ez a helyzet, körülbelül 5-7 másodperce van a HR-esnek, vagy cégvezetőnek, hogy az esetenként több száz CV-ből a miénk keltse fel érdeklődését. Éppen ezért nagyon fontos azt elérni, hogy a 10-15 legszimpatikusabb között legyen a miénk. Az önéletrajz egy önmagunk értékesítésére szolgáló marketing anyag, a tudásunkat és a rátermettségünket közvetíti a leendő munkáltató felé.
A humán marketing fontos tudás… Hogyan értékesítsük jól magunkat a munkapiacon?
Legfontosabb, hogy ne küldjünk „általában” amolyan „lyuk vagy fa” alapon bármilyen pozícióra önéletrajzot. Válasszunk ki néhány olyan munkáltatót, ahol a mi képességünk, képzettségünknek megfelelő – és például a gyógyulásunk utáni állapotunkban vállalható – állásra keresnek pályázót. Az is fontos, hogy ne internetes oldalakról letölthető sablonokat használjunk önéletrajzírásra, hanem egy jól strukturált, áttekinthető pályázatot készítsünk.
Az ideális önéletrajz hossza 1-2 oldal. Nem szükséges fényképet beszúrni, a nevünk, e-mailcímünk és telefonszámunk elegendő, még a lakcímet sem kell beleírni, és a születési dátumot pláne nem szabad beleírni, sőt arra is törekedni kell, hogy ne legyen kikövetkeztethető a tartalomból. Az iskolák felsorolását mindenképpen a végére célszerű tenni. A professzionális önéletrajzírás elsajátítható, azonban vannak tanácsadók, akik segítségét érdemes kérni egy jól összeállított CV megírásához, aki kiválasztásunk esetén a személyes találkozásra való felkészülést is hatékonyan segítheti. Nagyon előnyös, ha olyan kifejezéseket használunk az önéletrajzban, amit mindenki ért, kontra-produktív olyan szakkifejezések használata, amit félreérthetnek (nem minden munkáltatónál használják ugyanazokat a feladatköröket megnevező kifejezéseket). Olyan pozícióneveket kell használni, amik a munkáltató kulcsszavai között szerepelnek, azt fogja keresni az önéletrajzunkban. Egy jól felépített, rövid motivációs levelet is érdemes csatolni, amiben arra kell figyelni, hogy a munkáltató tudja meg, mitől vagyunk számára értékes munkaerő. A motivációs levél nem a mi motivációnkról szól, hanem arról, hogy a munkáltató számára miért mi vagyunk s legjobb választás.
Ha sikerrel jártunk és kiválasztottak, akkor következik az a rész, amikor a személyes megjelenéssel kell „hozni” azt, ami a jól felépített CV-ből rólunk képzelt előfeltevést igazolja. Fontos, hogy egy egészséges ún. pozitív stressz előzze meg a belépőnket, ami például a színészeknél is gyakran előfordul, amitől a teljesítményük kiváló lesz. Azonban a túlizgult, aggódó ún. negatív stressz nagyon sokat tud rontani a hangszínünkön, az arcunkon, valamint a mondanivalónk összeszedettségén is.
A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány szervezi a képzést 2023 tavaszán. Bővebb információt, jelentkezési feltételeket a közösségi médiafelületeken, az Életigenlők médiaportálon, valamint a rakellen.hu weboldalon tesz közzé a szervezet.
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
