Volt benne valami mélyről jövő vadság. Búgó hangja egyszerre volt meghökkentő és erotikus. Ha kellett, szívszorító tragikaként lépett színpadra, ha pedig úgy hozta a szerep, fanyar humorával mindenkit megnevettetett. Hat éve hagyott itt minket a nagy díva, a Nemzet Színésze címmel kitüntetett, kétszeres Kossuth- és kétszeres Jászai Mari-díjas Psota Irén, érdemes és kiváló művész, a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. Azóta már életigenlő nagyjaink égi csapatában játszik. Rá emlékezünk.
Életigenlő volt, mert…
1929-ben született Budapesten. Kiskorától a Mária-Valéria telepen élt, nyomorúságos körülmények között. Édesanyja mosónőként dolgozott, az apja alkalmi munkákat vállalt, a két bátyja (János és Gyula) pedig bérházak udvarán énekelt és a ledobált aprópénzt vitték haza, hogy legyen mit enniük. Az apja egy idő után többet volt részeg, mint józan, sokszor verte a feleségét. Egy esetben részegen megpróbálta lelőni egy pisztollyal, de elhibázta, ennek ellenére hosszú időre börtönbe zárták az őrjöngő férfit. A félrecsúszott apa végül a II. világháború után öngyilkos lett, egy ilyen gyermekkor után, mégis bizakodó volt egész életében.
Gyereke nem lehetett, a szerelmét pedig börtönbe zárták hosszú évekre. Kevés hiányzott, hogy 1956-ban disszidáljon, de végül maradt. Psota Irén kiskorában orvos akart lenni, rövid ideig pedig apáca, ám amikor elkezdett szavalni, az emberek csak csöndben ültek és hallgatták a kislányt. Ott dőlt el a sorsa. Kezdetben postásként dolgozott, aztán elindult a színészet felé.
A színművészeti főiskolán osztálytársa volt – többek mellett – Soós Imre, aki 27 éves korában halt meg, valamint Horváth Teri és Váradi Hédi. Mindketten hasonló utat jártak be, a kultúrpolitika száműzte őket, mégis folytatta emelt fővel színművészeti tevékenységét. Psota Irén eleinte az édesanyja vezetéknevén (Dávid) szerepelt, aztán legendássá tette a Psota nevet. Úgy érezte, ezzel a különlegesebb névvel jobban feltűnik majd.
A férfiak rajongtak érte és féltek is tőle. Mindent megkapott az élettől, de a legfontosabbat nem. Egészen fiatalon belehabarodott a későbbi híres rendezőbe, a nála négy évvel idősebb Makk Károlyba. Első éves főiskolás volt és gyereket akart a férfitól. Teherbe is esett, ám hagyta magát rábeszélni az abortuszra. Mindez később megismétlődött. Többé soha nem lehetett gyereke. Makk Károly ráadásul az ötéves kapcsolatukat lezárta és egy másik színésznőt, Krencsey Mariannt vette el feleségül. Milyen az élet, Psota Irén később a Makk által rendezett Ház a sziklák alatt című filmben nyújtott alakításával lett elismert színésznő.
Nagyon fiatalon, mindössze 16 évesen esett először szerelembe, akkori párja Seregi László volt, az Operaház koreográfusa.„Három évig voltunk együtt, és ő lett a mérce az érintésre. Nehezen heverem ki a szerelmeimet, de ha elmúlt, nem siránkoztam, csak csendesen belehaltam” – írta. A harmadik férje az író Ungvári Tamás volt, tizenkét évig tartott ez a házasságuk. Idősebb korában azért vette magát körül kutyákkal, hogy ezzel enyhítse a fájdalmát, hogy nem lehet gyereke. Az egyiket például Zsuzsinak hívta, mert ezt a nevet adta volna a kislányának, ha megszülethet…
Utolsó éveiben sokat volt az otthonában, a Bem rakparton nyújtózkodó nagy házban, ott is a 8. emeleti lakásában. Olvasgatott vagy éppen az utolsó kutyájával töltötte idejét. Élvezte kifejezetten, hogy erkélyén etetheti a galambokat. Psota Irén idős korára sokat betegeskedett, kerülte a nyilvánosságot. Az első szívinfarktusából felépült, de combnyaktörést szenvedett. Talán a sok fekvés miatt tüdőgyulladást kapott és egy újabb szívinfarktust. 2016. február 25-én álmában vitte el a szíve. Egy utánozhatatlan legenda távozott 86 évesen.
FILMJEI
Életjel (1954), Mese a 12 találatról (1956), Csendes otthon (1957), Sóbálvány (1958), Égi madár (1958), Ház a sziklák alatt (1958), Szent Péter esernyője (1958), Bogáncs (1959), Játék a szerelemmel (1959), A megfelelő ember (1960), Merénylet (1960), Rangon alul (1960), Fűre lépni szabad (1960), Légy jó mindhalálig (1960), Nem ér a nevem (1961), Napfény a jégen (1961), Házasságból elégséges (1962), Lopott boldogság (1962), Egyiptomi történet (1963), Isten őszi csillaga (1963), Utolsó előtti ember (1963), Tücsök (1963), Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964), Férjhez menni tilos! (1964), És akkor a pasas… (1966), Iszony (1966), A völgy (1968), Hideg napok (1968), Isten és ember előtt (1968), Az oroszlán ugrani készül (1969), A nagy kék jelzés (1970), Én vagyok Jeromos (1970), Ki van a tojásban? (1974), Egy erkölcsös éjszaka (1977), Áramütés (1978), Szabadíts meg a gonosztól (1979), Vőlegény (1982), Az utolsó kézirat (1987), Erózió (1992), Ördög vigye (1992), A Hold és a csillagok (2005).
TÉVÉFILMEK
Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (1960), Elektra (1962), Csiribiri (1965), Pompadour bikiniben (1967), Nyaralók (1967), Ketrec (1968), A Hanákné ügy (1969), Csárdáskirálynő (1971), Szilveszter 1971 (1971), Kukori és Kotkoda (1971-1972), Gőzfürdő (1973), Csalódások (1973), Zöld dió (1974), Kérem a következőt! (1974), Hogyan viseljük el szerelmi bánatunkat?!… (1975), Második otthonunk: Az áruház (1977), Peer Gynt (1977), Hungária kávéház (1977), Pygmalion (1981), Ugye nem felejtesz el (1982), Buborékok (1983), Linda (1984), Az eltüsszentett birodalom (1985), Az öt zsaru (1998-1999), Zsaruvér és Csigavér I.: A királyné nyakéke (2001).
KÖNYVEI
Szerelmeim, szerepeim és a szemtanúk (Iris Kiadó, 1988), PSOTA (Urbis Kiadó, 2004).
Batári Gábor
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
