„Az a nap, amelyik nevetés nélkül telik el, elvesztegetett idő.”
(Charlie Chaplin)
Áldás
– Doktor úr, azt hiszem, a férjemnek agy-érelmeszesedése van! – panaszolja egy asszony a rendelőben. – Órák hosszat beszélek hozzá, és a végén, amikor kérdezek tőle valamit, kiderül, hogy fogalma sincs, miről volt szó.
– Ez nem agy-érelmeszesedés, asszonyom! – feleli az orvos. – Ez áldás!
Műtét
Orvos: Gratulálok a bátorságához! Az operációt hősiesen állta, de a
műtét előtt nagyon nyugtalan volt, dulakodott a nővérekkel, kiabált, káromkodott.
Beteg: Ne csodálkozzon rajta doktor úr, hiszen én csak az ablakot jöttem
megtisztítani.
Minden rosszban van valami jó
Az orvos így szól a súlyos alkoholista és nikotinista beteghez:
– Nos, Kovács úr, van egy jó hírem meg egy rossz. Melyikkel kezdjem?
– Kezdje a rosszal, doktor úr!
– Sajnos, ki kell venni a fél tüdejét!
A beteg elkeseredik, és megkérdi:
– Na, és mi a jó hír?
– Lesz elég hely a májának!
Diéta
– Önnek egy nagyon ritka és rendkívül rosszindulatú, fertőző betegsége van – mondja a professzor a betegnek. – Elkülönítőben helyezzük el, csak palacsintát és pizzát ehet.
– Ezektől meggyógyulok, drága doktor úr?
– Nem, de csak ezeket tudjuk becsúsztatni az ajtó alatt.
Anyagcsere
Két orvos beszélget. Azt mondja az egyik:
– Lehetetlen kiismernem a feleségem ízlését. Ha szövetet veszek neki, ha selymet, másnap rohan és kicseréli az anyagot.
– Érdekes tünet! – véli a másik. – Ki kellene vizsgálni, nincs-e valami anyagcsere problémája.
Hajrá
Balogh néni – mondja az orvos a betegének -, magának, sajnos, súlyos érelmeszesedése van, magas vérnyomása, csontritkulása, és elég magas a cukorszintje is.
– Valami biztatót nem tud mondani, doktor úr?
– Hajrá, Balogh néni!
Műtét közben
Meddig operálunk még, professzor úr? Szegény betegből már alig maradt valami!
– Operálunk? Hát nem boncolunk?
You must be logged in to post a comment.