Körinterjúban megkérdeztük Prof. Dr. Polgár Csaba onkológus orvost, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatóját, a Magyar Onkológusok Társasága (MOT) elnökét, Prof. Dr. Kiss István kutatóorvost, a PTE Orvosi Népegészségtani Intézet igazgatóját, A rák ellen az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány elnökét, Rozványi Balázst, a Magyar Rákellenes Liga elnökét.
Olyan világban élünk, amikor szinte minden napra jut egy figyelemfelkeltő világ/nap társadalmi kérdésekben… A rákellenes témában az év első negyedében minden hónapban van egy-egy kampány. És nem telik úgy el hónap, hogy programok sora, podcastok, cikkek ne szóljanak arról, hogy a daganatos betegségek megelőzhetők. Vajon meddig tart egy-egy kampány utóhatása? Milyen messzire hallatszik el a hangjuk? Mi a kampányok elvárható eredménye a társadalmi célú munkában, az onkológiai szakmában és az emberek hétköznapjaiban?
Február a rákellenes világnap, március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja
Interjú Prof. Dr. Polgár Csabával
2000 óta minden februárban világszerte hangos a média és a konferenciatermek attól, hogy a rákmegelőzésre való figyelemfelhívás fontos… Kinek szólnak elsősorban ezek a kampányok?
Természetesen a rákmegelőzési kampányok célzottjai az egész civil társadalom egészséges tagjai, hiszen az üzenet nekik szól: a dohányzás mellőzésével, az alkoholfogyasztás mérséklésével, az elhízás elkerülésével, az egészséges életmóddal és táplálkozással, illetve a gyermekeink HPV oltáson való részvételével a daganatos betegségek legalább 40%-a elkerülhető lenne. A tünet- és panaszmentes lakosság számára biztosított ingyenes szűrővizsgálatokon való részvétel esetén pedig időben felfedezhető a betegség és ilyenkor még a gyógyulás esélyével teljesen gyógyítható is az esetek többségében. Természetesen a tudományos konferenciák eredményeit el kell juttatni az egészségügyi és politikai döntéshozókig, hogy prioritást kapjon a rákellenes küzdelem az egyéb társadalmi és politikai szempontból egyébként fontos tényezők mellett.
Véleménye szerint mi különbség van kampány és kampány között?
Kampányt önerőből, civil vagy szakmai csoportok kezdeményezésére is lehet indítani, de nyilvánvalóan jóval nagyobb hatékonysággal és szélesebb körben lehet elérni a célcsoportokat, ha egy országosan szervezett, a kormány által is felkarolt és támogatott kampányt sikerülne megszervezni, amiben az államilag biztosított reklám és médiafelületek – beleértve a közösségi médiát is – ennek a nemes célnak az érdekében lennének felhasználva. Természetesen ezek szakmai alapját az onkológiai szakmai társaságok és az Országos Onkológiai Intézet, valamint a Nemzeti Népegészségügyi Központ adhatná és a betegszervezetek is aktív részt vállalhatnának benne.
Adódik a kérdés: ha a lakosság „kiokosodik” a kampányok hatására az megkönnyíti az orvosok, onkológusok életét?
Ez nyilvánvaló, hiszen az elsődleges megelőzéssel csökkenthető lenne az évente felfedezett új daganatos megbetegedések száma, míg a szűrővizsgálatokon korai – még tünet- és panaszmentes – stádiumban kiszűrt betegek jóval nagyobb eséllyel, nagyobb arányban és kevesebb mellékhatás árán lennének meggyógyíthatók. Röviden: kevesebb betegünk lenne és azok is nagyobb arányban gyógyulnának meg – ez nemcsak az onkológusok, de a társadalom egésze szempontjából is könnyebbé tenné az életünket. Nem beszélve a daganatos betegségek okozta lelki terhek elkerüléséről.
Ha onkológusként nézi a szemléletformálásban szükséges teendőket, mit mond, kinek mi a dolga (civil szervezetek, egészségügyi intézmények, szakmai társaságok, kormányzati szektor szereplői) a rákmegelőzésben végzett munkában, hogy a világnapok és kampányok üzenetei beépüljenek?
A szemléletformálás össztársadalmi feladat, a legtöbbet az egyén tehet annak érdekében, hogy a daganat kialakulásának kockázatát elkerülje. Nyilvánvaló, hogy az egészségügyi intézmények közül az Országos Onkológiai Intézet (OOI) szerepe és felelőssége kiemelkedő, hiszen a Nemzeti Rákellenes Program kidolgozása, periodikus felújítása és gondozása, valamint a Nemzeti Rákregiszter működtetése is a mi feladatunk. A betegek sokszakmás diagnózisán és kezelésén kívül az OOI módszertani központ is, ajánlásokat és kezelési protokollokat dolgozunk ki. Emellett a Szakmai Kollégium Onkológia és Sugárterápia Tagozatnak vezetését is hagyományosan az Intézet végzi, így az egészségügyi kormányzat onkológiai döntéseinek előkészítésének szakmai hátterét is mi adjuk. Azt gondolom, hogy ezeknek a feladatoknak az OOI az elmúlt évtizedekben eleget is tett. Nyilvánvaló, hogy a civil szervezetek társadalmi felelősségvállalása fontos és sokszor hézagpótló feladat, ezért az OOI az együttműködésen kívül több civil szervezetnek (pl. Rákellenes Liga, Mályvavirág Alapítvány) is otthont ad falai között. A teljes rákellenes harchoz a kereteket és az anyagi bázist természetesen a kormányzat biztosítja és a végső szakmapolitikai döntések ott születnek. Nyilvánvaló, hogy a kormányzat onkológiát érintő döntéseinek formálásában a szakmai és civil szervezeteken kívül egész társadalmunknak aktív részt kell vállalnia, hiszen a politika a valós társadalmi igények kiszolgálására hivatott.
Március a vastagbélrák elleni küzdelem hónapja, aminek legfőbb célkitűzése a figyelem felhívása a szűrővizsgálatok fontosságára. Az időben történő észrevétel esetén jók az életkilátások?
Magyarországon nagyságrendileg évente 10 ezer vastag- és végbélrákos esetet diagnosztizálunk és sajnos ezek közel felét – évente 5000 honfitársunkat elveszítjük. Ez igen magas szám, ennél többen csak tüdőrákban halnak meg Magyarországon. Ezért lenne prioritás, hogy a 2018-ban bevezetett vastag- és végbélrák szűrésen minden 50 és 70 év közötti honfitársunk vegyen részt. A vizsgálat első menetben egy fájdalmatlan székletminta beküldéséből áll, amiből a rejtett bélvérzést laboratóriumi módszerekkel ki lehet mutatni még olyan stádiumban, amikor a daganat egy kisebb beavatkozással eltávolítható és még nagy százalékban nem adott áttétet. Ilyenkor a betegség az esetek túlnyomó többségében még gyógyítható.
Mi a vastagbéldaganat jellemzője? Mik a saját magunkon észrevehető tünetei?
A vastag- és végbélrák sokáig nem ad tünetet. A székleten makroszkóposan látható vér, a széklethabitus megváltozása, váltakozó hasmenés és székrekedés jelentkezése, bizonytalan hasi panaszok, fájdalom, puffadás jelentkezhet. A széklet teljes elakadása, a mechanikus bélelzáródás már késői tünet, ami akut és életet veszélyeztető állapot. A betegség és a halálozás csökkentésének és megelőzésének érdekében
2018 novemberében indult el a Nemzeti Népegészségügyi Központban „Komplex népegészségügyi szűrések” projekt keretében az ingyenes vastag- és végbélszűrési program. Ön szerint kellő számban elmennek a szűrésekre az érintett célközönség tagjai? Ha nem mi az oka a távolmaradásnak?
A jelenlegi, 30% alatti részvételi arány nagyon alacsony, jelentősen emelni kell, amivel évente több száz, de akár ezres nagyságrendű honfitársunk életét lehetne megmenteni.
Ön a Magyar Onkológusok Társasága elnöke is. Tehet-e azért egy szakmai szervezet, hogy az orvosok és a lakosság közötti kommunikáció együttműködő legyen? Mik szerepelnek a MOT idei programpalettáján?
Az, hogy az OOI vezetése mellett az elmúlt 2 évben a Magyar Onkológusok Társasága (MOT) elnöke is lehetek plusz lehetőséget biztosít, hogy a MOT tudományos programjaiban a daganat elleni küzdelem minden szempontja megjelenhessen. A MOT 2023. november 9. és 11. között Budapesten tartja 35. kongresszusát, ahol a rákellenes harc minden aspektusát le fogja fedni a tervezett tudományos program. Itt a sokszakmás daganat diagnosztikán és terápián kívül külön szekcióban fogunk foglalkozni a daganatszűrési programok jelenlegi helyzetével és a jövőbeli új lehetőségekkel – bevonva az országos intézetek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ és az Országos Kórház Főigazgatóság illetékes szakembereit is. Immár hagyományosnak mondható, hogy a MOT Kongresszusán külön szekcióban adunk megjelenési lehetőséget a reprezentatív onkológiai betegszervezeteknek is. Mindemellett a MOT tudományos szekcióinak is önálló időt biztosítunk és a COVID-19 pandémia után újra lehetőség nyílik rangos, nemzetközi előadók meghívására is. A MOT-on belül frissen megalakult Multidiszciplináris Robotsebészeti Szekció is széles idősávban fogja bemutatni a magyar robotsebészet első 2 évének eredményeit nemzetközi összehasonlításban.
Rákellenes világséta, Nemzeti Rákellenes Nap
Interjú Rozványi Balázzsal
Amerikából ered, ideért a rákellenes világséta… Ez egy új kampányprogram?
A rákellenes világsétát a Relay for Life felhívására a Magyar Rákellenes Liga idén harmadszor szervezte meg. Az első séta 2021-ben, a pandémia idején volt, amikor csak kis csoportokban, családi, baráti körben lehetett sétálni. A séta stafétaként működik, a lényege, hogy 24 órán keresztül valaki mindig sétál a Földkerekségen. A sétálók részvételükkel fejezik ki együttérzésüket daganatos beteg hozzátartozójukkal, ismerősükkel vagy a rákbetegekkel kapcsolatban illetve támogatják a rákellenes harcot.
Miben más a többi hasonló célú kampánytól? Mik az eltérő és a hasonló célkitűzések?
Nagyon sok sétának, futásnak hasonlók a céljai: szimpátia, mozgósítás, adománygyűjtés. Ez a séta ezen felül nagyon jól mozgósította a járvány idején izolálódott embereket, és jelentős hatást fejtett ki a közösségi médián keresztül, hiszen azt kértük, hogy a résztvevők osszák meg a sétákról készült fotókat, videókat. Így a résztvevők világszerte egy közösség tagjainak érezhették magukat, hiszen nyomon követhették, hogy akár a világ másik felén is ugyanazon cél érdekében mozdultak meg az emberek. Köszönet a sajtó munkatársainak is, hiszen széles körben tudósítottak a sétáról.
A Magyar Rákellenes Liga került a jótékonysági részben megjelölésre? Eredményes volt az adakozás?
A séta céljai között kezdettől fogva szerepelt, hogy adományt gyűjtsön a betegeket segítő rákellenes szervezetek számára. Az első két évben a Relay for Life részére gyűjtöttünk adományokat, de idén már nemzeti szervezetek, így a Magyar Rákellenes Liga is bekerült a támogatható szervezetek közé. Bár a sétán sokan vettek részt, az adományok terén egyelőre meglehetősen szerények az eredmények. Köszönet mindenkinek, akihez eljutott az üzenet, hogy a rákellenes szervezetek feladatának megvalósításához a lelkesedésen kívül pénzre is szükség van, és adományukkal segítették munkánkat.
Sokan vettek részt a sétán január 8-án? Merre haladt az országban a séta útvonala?
A járványügyi előírások miatt ez volt az első év, amikor közös sétákat is szerveztünk, hiszen ezt eddig nem tehettük meg, de fennmaradt az egyéni vagy kiscsoportos részvétel lehetősége is. Agárdtól Vésztőig az ország 72 településén közel 700-an sétáltak, amivel megint csak Magyarország volt a legeredményesebb sétáló a világon, hiszen a világ 55 országának 278 városában több, mint 2500-an sétáltak.
Kinek mi a dolga abban, hogy az egyes kampányok „vívmányai”, figyelemfelhívásai a kampányolás ideje után is fennmaradjanak?
A „mi dolgunk” az, hogy egy-egy kampánnyal, rendezvénnyel felhívjuk a figyelmet, minél szélesebb körbe eljuttassuk az érthetően megfogalmazott információt. Hatást csak akkor érhetünk el, ha a fogadó félben megvan a nyitottság, hogy új dolgokkal megismerkedjen, és ha megérik benne az elhatározás, hogy ezen túl az életében valóra váltja, hasznosítja a tanultakat. E nélkül csak pusztába kiáltott szó minden kampány.
Az április 10-i Nemzeti Rákellenes Nap elindítása a Ligához fűződik. Mik a naphoz kötődő programtervek?
A Nemzeti Rákellenes Napot dr. Dollinger Gyula születésnapján tartjuk. Korának polihisztora volt, és az ő nevéhez fűződik az első magyarországi rákstatisztika létrehozása. Az ezt feldolgozó tanulmány 1905-ben jelent meg 3750 betegről olyan részletességgel, ami egyedülálló volt Európa-szerte. Születésnapja alkalmából megkoszorúztuk az Országos Onkológiai Intézet falán a Magyar Rákellenes Liga által az első Nemzeti Rákellenes Napon, 1993-ban felavatott domborművét az Intézet főigazgató főorvosával, Prof. Dr. Polgár Csabával. A Nemzeti Rákellenes Nap célja, hogy ráirányítsuk a figyelmet a daganatos betegségre, tájékoztassuk a betegeket, érdeklődőket a legújabb eredményekről. Idén tartott konferenciánknak az Európai Rákellenes Terv Rákegyenlőtlenségi Regiszterének Rákügyi Országprofilja volt a témája. Ez a februárban megjelent dokumentum tulajdonképpen helyzetfelmérés az Európai Unió 27 országáról valamint Izlandról és Norvégiáról. Az országos konferencián, amire Nagyatádtól Debrecenig érkeztek résztevők, a Magyar Országprofilt elemeztük a szakma vezető szakembereivel. Prof. Dr. Polgár Csaba, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosa a magyar onkológia helyzetéről és a közeljövő feladatairól, Dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa pedig a hazai tüdőrák ellátásban alkalmazott innovatív terápiákról tartott előadást. Dr. Halmy Eszter, a Magyar Elhízástudományi Társaság ügyvezető elnöke az elhízásjárvány okairól és következményeiről, Dr. Surján Orsolya helyettes országos tisztifőorvos pedig arról tájékoztatta a résztvevőket, hogy a szűrésekkel hogyan tehetünk közösen a daganatok okozta halálozás csökkenéséért. A rendezvényről készült részletes beszámoló elérhető a Magyar Rákellenes Liga honlapján és közösségi oldalain.
Hol és milyen rendezvényeken találkozhat a közönség idén a Magyar Rákellenes Ligával?
A jelentősebb országos rendezvények a már említett Rákellenes Világsétán, Nemzeti Rákellenes Napon kívül a Rákellenes Világnap, az Európai Rákellenes Hét, az Örökmozgók Hete, a Limfóma Világnap, a Motorral a mellrák ellen csillagtúra és a hozzá kapcsolódó mellrákellenes „rózsaszín” séták. Ezeken felül a Magyar Rákellenes Liga alapszervezetei évente több, mint ezer tájékoztató, felvilágosító, szűrő- és klubprogramot szerveznek. Ezekről a Liga honlapján, az országos szervezet és az alapszervezetek Facebook oldalán tájékoztatjuk az érdeklődőket. Várunk minden segítségre vágyót, érdeklődőt!
Április 10. Nemzeti rákellenes Nap
Interjú Prof. Dr. Kiss Istvánnal
Dollinger Gyula 1902-ben hozta létre az Országos Rákbizottságot, ezért a hazai rákkutatás úttörőjének is számít, az ő születésnapjához kötődik a nap 1993 óta. Országszerte rákellenes megmozdulásokat és konferenciákat szerveznek. Ez mind kell, de nem elegendő ahhoz, hogy a rákstatisztika számai javuljanak… Fogadjuk el, a daganat népbetegség, az emberek életmódja nem változtatható?
Jelenleg a daganatok valóban hazánk legsúlyosabb népbetegségének tekinthetők, a korai halálozást tekintve a daganatok adják a vezető halálokot. Természetesen nem lehet elfogadni, hogy Magyarország több daganatnál is vezeti a halálozási rangsort az Európai Unióban vagy akár az egész világon is. A halálozás csökkentésének a leghatékonyabb és egyben a fenntartható fejlődéssel összeegyeztethető módja a daganatkialakulás megelőzése, ami jelentős részben egyes életmódi kockázati tényezők kiiktatásával elérhető lenne. A nemzeti rákellenes naphoz, a rák világnapjához, az emlőrák elleni küzdelem világnapjához vagy hónapjához kötődő rendezvények segítenek, hogy erre ráirányítsuk a figyelmet. Ahhoz azonban, hogy érdemi és tartós változásokat érhessünk el az életmódhoz kötődő kockázati tényezők terén (pl. egészségtelen táplálkozás, elhízás, dohányzás, alkoholfogyasztás), nem elég, ha kampányokra, időszakos megmozdulásokra építünk. Meg kell változtatni az emberek életszemléletét, el kell érni, hogy mindenki felelősnek érezze magát az egészségéért és tegyen is érte. Az egészségpolitika, az egészségügy és számos más szereplő mellett ebben részt vállalhatnak a civil szervezetek is. Mindazonáltal jelenleg a hazai egészségügy sokkal inkább terápia-, mint prevenció-orientált, és meglehetősen kevéssé használja ki a betegellátás során felmerülő preventív lehetőségeket. Igazi előrelépés és a hazai rendkívül kedvezőtlen daganatos statisztikák javulása akkor várható, ha ebben a tekintetben is szemléletváltozás történik, és a prevenció nem csak szavakban, szlogenekben nyilvánul meg, hanem valós prioritássá válik.
A kampányok általában a szűrések fontosságára, az önvizsgálatra hívják fel a figyelmet. A rák ellen… Alapítvány tavaszi szűrései a nap tiszteletére indulnak minden évben. Mit tehet egy civil szervezet annak érdekében, hogy a rizikó csoportokból többen részt vegyenek a szűréseken?
A civil szervezetek előtt leginkább nyitva álló lehetőség, hogy minél szélesebb körben próbálják mozgósítani az embereket a szűréseken való részvételre. Ma már sokkal kevésbé megfelelő az információk egyszerű közlése, mivel nagyon sokan tisztában vannak a szűrések lehetőségével, talán fontosságával is, de mégsem vesznek részt azokon. A felvilágosítás mellett tehát különösen lényeges a motiváció felkeltése, az attitűdök és ezáltal az egészségmagatartás megváltoztatása. Ez persze sokkal nehezebb, több energiát és általában személyesebb elérést/kapcsolatot kíván. A motiválásnak nincs mindenkire érvényes receptje. Van például, akinél egy rákbeteg ember beszámolója, története vezet az elhatározás kialakulásához, másoknál az, ha rádöbben, hogy a családjának szüksége van rá, megint másoknál a betegségtől való félelem a fő meghatározó, és vannak, akik egyszerűen csak bizonytalanok és arra várnak, hogy megszólítsák őket. A civil szervezetek előnye, hogy rugalmasak, közvetlenebb kapcsolatot találhatnak azokkal is, akik nem kerülnek kapcsolatba az egészségügyi ellátórendszerrel. A „Rák ellen az emberért, a holnapért!” Alapítvány esetében két dolgot érdemes külön is kiemelni, az Életigenlők magazint és az évek óta rendszeressé vált szűrővizsgálatokat. Az előbbi egy hihetetlenül sokszínű, tartalmas, a daganatos betegségek kérdéskörét minden szemszögből körüljáró, rengeteg személyes elbeszélést, interjút tartalmazó, motiváló kiadvány. Az Alapítvány abban a szerencsés helyzetben van, hogy korábban az NNK, jelenleg pedig az OKFŐ támogatásával szűrőbuszos kampányokat szervezhet, azaz mintegy házhoz viheti a szűrővizsgálatokat. Tapasztaltuk, hogy sokan vannak, akiket azzal lehet megnyerni a szűrések ügyének, ha egyszer csak meglátnak maguk előtt egy szűrőbuszt, ahol gyakran várakozás nélkül több szűrővizsgálaton is részt vehetnek (nem is beszélve azokról, akik egyébként csak hosszú utazgatás és esetleg több napi szabadságuk árán jutnának hozzá az itt kínált szűrésekhez). Remélhetőleg ők elmondják mindezt családjuknak, ismerőseiknek, és így egyre több embert érhetünk el.
A kampányok utóhatásairól, az üzenetek elmélyítéséről gondolkozva adódik a kérdés: a hazai rákellenes civil szervezetek együttműködése megfelelő-e?
Attól tartok, ezen a téren még van hova fejlődni. Vannak kezdeményezések, egyes akciók, rendezvények történhetnek közös részvétellel, de alapvetően a legtöbb rákellenes civil szervezet a saját útját járja. Ebben nyilván az is közrejátszik, hogy az adó 1%-áért verseny folyik, ma már sokkal több civil szervezet között, mint néhány évtizeddel korábban.
A rákellenes civil szervezetek mely területen lehetnek partnerei az egészségügyi ellátórendszer intézményeinek?
Az egészségügyi ellátórendszer, ahogy korábban is mondtam, terápia-orientált és ráadásul nagyon leterhelt. A civil szervezetek e területen főként ott segíthetnek, ahol az egészségügyi ellátórendszerben nincs idő és kapacitás, azaz a lelki támasz, a motiváció, illetve az egészségügy berkeiben eligazodás terén. Sok esetben a leletek megértése, az orvosi előírások követése is problémát okozhat, illetve a betegeknek nem mindig van lehetőségük mindent megkérdezni, amire betegségükkel kapcsolatban kíváncsiak, nem tudnak annyit beszélgetni erről, amennyire szükségük lenne. Alapítványunk például itt is igyekszik közreműködni, az úgynevezett onkosegítő szolgálat kialakításával, ahol onkológus orvosok és más szakemberek segíthetnek a tájékozódásban, a diagnózisok értelmezésében és az életmódváltásban. A tájékozott, jól informált beteg nagyobb eséllyel hoz jó döntéseket a kezelés elfogadását vagy a különböző terápiás alternatívákat illetően, sikeresebben esik túl a nehéz periódusokon, hatékonyabban változtatja meg életmódját, vagyis összességében véve kilátásai jobbak lesznek.
A daganatos megbetegedések jellegükből adódóan jelentős terhet jelentenek az egyén és a hozzátartozói, a társadalom, de az egészségügyi rendszer szempontjából is… Lehet, hogy ezért is van a struccpolitika az ügyben, hogy minél később jobb megtudni a betegséget?
Ezer oka lehet annak, hogy ez a struccpolitika tényleg jelen van az emberekben. Sokan bizonyára félnek az esetleges rossz hírtől, és ezért nem mennek szűrővizsgálatokra vagy akár tünetek esetén is késlekednek az orvoshoz fordulással. Mások egyszerűen nem hiszik, nem tudják elképzelni, hogy éppen velük történhet a baj. Szomorú, de sokan nincsenek is tisztában azzal, hogy sokat tehetnének a daganatok megelőzéséért, illetve léteznek a korai diagnózist lehetővé tevő szűrővizsgálatok. Ez ráadásul az amúgy is sokkal rosszabb helyzetben levő, hátrányos helyzetű csoportokra nézve különösen igaz, akik még nem ritkán diszkriminációval is szembesülnek. Mindezeknek a megváltoztatásához az egészségismeretek, az egészségértés fejlődése és fejlesztése kulcsfontosságú, és ahogy az előbb elmondtam, e téren nagyon sokat tehetnek a civil szervezetek.
Pécsi Tudományegyetem Orvosi Népegészségtani Intézet milyen programokat szervez az egészségtudatos – daganat megelőzést szolgáló – életmód terjesztése érdekében?
Az általunk szervezett programok elsősorban a munkahelyi színtérre koncentrálnak, a PTE Általános Orvostudományi Karára, ahol a több, mint 70 országból érkezett, mintegy 3400 hallgató mellett több száz dolgozó számára igyekszünk hozzájárulni az egészséges életmód kialakításához. A YourLife kari egészségprogram keretében kínálunk rengeteg szolgáltatást és lehetőséget, amelyek közül a daganatmegelőzéssel kapcsolatban meg kell említeni például az egyéni dietetikai tanácsadást, az egészséges főzéssel foglalkozó gyakorlati workshopokat, dohányzásleszokás-támogatást, stressz- vagy konfliktuskezelő workshopokat, coachingot, testösszetétel-mérést, különböző sport- vagy fizikai aktivitási programokat, illetve egyes tematikus kampányokat, például a vízivás népszerűsítését vagy a cukor használatának mellőzését. Természetesen nem maradunk a kari keretek között, hanem részt veszünk iskolai és egyéb, Pécsen vagy a környező településeken zajló programokon is, ahol az egészséges életmód különböző aspektusait próbáljuk népszerűsíteni. Ezek a programok gyakran kapcsolódnak valamilyen helyi rendezvényhez vagy más iskolai programhoz.
Vajda Márta
*** *** *** ***
Ha tetszett a cikk, kérjük támogasd A rák ellen, az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány munkáját, hogy tovább működtethessük az Életigenlők rákellenes médiaportált, kiadhassuk az Életigenlők magazint, rákszűréseket szervezhessünk, onko-segítő telefonos tanácsadással segíthessünk! A rák ellen… Alapítványról a rakellen.hu weboldalon találsz bővebb információkat, pénzbeli támogatás a 11713005-20034986-00000000 számlaszámon, 1%-os rendelkezés május 20-ig a 19009557-2-43 adószámmal lehetséges. Köszönjük!
